Tombol a kánikula: figyeljünk oda a gyerekekre és az idősekre – podcast

Kisháziné dr. Puskás Zsuzsanna a beszélgetés elején elmondta: a kánikulai napokon lényegesen megemelkedik az orvoshoz fordulások, a mentőhívások és sajnos a halálesetek száma. Nálunk, Közép-Európában különösen megviseli a szervezetünket a kánikulai időszak, hiszen úgy éljük meg mintha szubtrópusi vagy trópusi vidékre mennénk. 3-10 nap szükséges ahhoz, hogy a szervezettünk átálljon, vagy inkább reagáljon a kánikula adta kihívásokra. Számunkra a 18 Celsius fok az, amely a szervezetünknek optimális, a legkisebb mértékű megterhelést jelenti, hiszen a melegben fokozottan igénybe van véve a szív- és érrendszer. 

Országonként különbözőek a hőségriasztás küszöbértékei. Míg nálunk ez az érték 25 fok, azaz, ha a napi középhőmérséklet eléri a 25 fokot, kiadják a riasztást. Ugyanez az érték a skandináv térségben 21 fok.

A hőségriasztás fokozatai

A vármegyei tisztifőorvos kitért a hőségriasztás fokozataira is. Kiemelte: az országos tisztifőorvos rendeli el a meteorológiai szolgálat előrejelzése alapján a hőségriadót. Ha a napi középhőmérséklet alakulása a 25 Celsius fokot meghaladja, akkor érkezik a riasztás. Ennek három fokozata van. Az első fokozat egy figyelmeztető jelzés. Erre akkor kerül sor, ha egy napig a napi középhőmérséklet alakulása meghaladja a 25 Celsius fokot.

Másodfokú riasztás

A második fokozat már egy súlyosabb minősítés, akkor rendelik el, ha három egymást követő napon a napi középhőmérséklet a 25 Celsius fokot eléri. Ilyenkor már értesíteni kell a hatóságnak az egészségügyi szolgáltatókat, az országos mentőszolgálatot, a kórházakat, a háziorvosokat, az önkormányzatokat, a katasztrófavédelem szerveit, illetve a védelmi bizottságot, hogy felkészüljenek a várható nagyobb terhelésre, a nagyobb betegforgalomra.

Legsúlyosabb fokozat

A hőségriadó harmadik fokozata a legsúlyosabb, a legmagasabb. Akkor rendelik el, ha a napi középhőmérséklet meghaladja a 27 Celsius fokot egymást követő három napon keresztül. Ebben az esetben ugyanazokat a tájékoztatásokat kell megtenni mint a másodfoknál, de itt már nem csak közegészségügyi kockázatokkal kell számolni, hanem azzal is, hogy bizonyos infrastruktúrák is károsodhatnak, például az elektromos hálózatok, vagy a vízellátás.

Kockázati csoportba tartozók

Kisháziné dr. Puskás Zsuzsanna részletesen szólt arról, kik vannak leginkább kitéve a hőségnek. A hőség az egészséges embereket is megviselni, így a kockázati csoportba tartozókat még inkább. Különösen a kisgyermekek és az idős emberek érintettek. Nekik vékonyabb a bőrük, nem tudnak kellőképpen reagálni a hőségre, nem veszik észre, hogy szomjasak, nem isznak elég folyadékot. A másik kockázati csoportba tartoznak a várandósok, akiknek a hormonháztartások változik, és ennek következtében kevésbé tudnak reagálni a hőség okozta hatásokra. 

Szintén a kockázati csoportba tartoznak a különböző krónikus betegségben szenvedők, főként magas vérnyomásban, a szív és keringési betegségben, cukorbetegségben érintettek. 

Szabadtéri munkások

A hőség a keringési rendszert, a szívet terheli meg elsősorban. Így a kockázati csoportba sorolhatók azok is, akik a szabadban végzik munkájukat a kánikulai időszakban. Esetükben a munkáltatónak kötelessége, hogy számukra kellő mennyiségű hűtőtt italt, úgynevezett védőitalt biztosítson. A másik fontos tényező, hogy óránként legalább öt perces pihenőidőt kapjanak, mely időt a naptól védett hűvös helyen kell hogy eltölthessenek. 

Idősek

A vármegyei tisztifőorvos az idősekre is felhívta a figyelmet. Az idős hozzátartozókra, idős szomszédokra mindenki figyeljen oda, ha nem is látogatják meg mindennap, de telefonon érdeklődjenek hogylétükről. Az időseknek ajánlott, hogy hőségben ügyeiket csak a reggeli hűvösebb órákban intézzék. Aki pedig tudja, vállalja át tőlük a bevásárlást, a gyógyszerek kiváltást. 

A lakásukban ha nincs klíma, akkor célszerű a redőnyöket lehúzni, hogy minél hűvösebben tartsák számukra az otthonukat. Klíma esetén arra érdemes odafigyelni, hogy a külső hőmérséklettől, maximum 5-8 fokkal legyen csak hűvösebb, nehogy megfázzanak, ízületi problémájuk adódjon. Ha lehet 25 fok alá ne menjen a ház hőmérséklete. 

Szökőkutak

A szakember arra is rámutatott, hogy a közparkokban lévő szökőkutak csábítóak lehetnek a gyerekeknek, de óvaint minden édesanyát attól, hogy a kicsi belemenjen. Bár hűsítőnek ígérkezik, rengeteg bacilus és madárürülék lehet benne. 

A párakapuk is vannak, azokat jó szívvel ajánlja. 

Folyadékpótlás

Kisháziné dr. Puskás Zsuzsanna a folyamatos folyadékpótlásról is beszélt. Mindenki úgy induljon útnak, hogy legalább egy liter víz van nála. Elsősorban ásványvíz, csapvíz vagy gyümölcslé az ajánlott. Az alkoholos és cukrozott italok nem megfelelőek hőségben. Könnyű ételeket fogyasszunk, ne terheljük pluszban az emésztőrendszerünket. Kiváló a szervezetnek kánikulában a besózott uborka vagy paradicsom fogyasztása, mert nemcsak folyadékhoz, de ásványi anyaghoz is jut általa a szervezet. Jó még a kefir és joghurt is.