2009.04.22. 19:16
Civilek, zöldek, óvó nénik
A Föld napján mindig sokan sokfélét csinálnak. Ezen a napon általában szemetet szed a világ azon része, amelyik egyáltalán hallott a Föld napjáról. Egy másik része pedig tesz az egészre függetlenül attól, tudja-e, mit ünnepelünk, vagy nem tudja.
Nem az irónia, inkább a keserűség íratja velem ezeket a sorokat. S egyáltalán nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy legyen mindennap a Föld napja. Na ja, úgy, ahogy legyen mindennap nőnap – és még sorolhatnám. Ennek ugyanis nincs realitása. Mert úgysem lehet megcsinálni. Aki csikket pöcköl a másik orra alá, aki sittet önt ki az első kanyarban, gondolván, úgysem látják, az büntetésen kívül mással nem tartható kordában. Amúgy bírságolással sem, mert alig kapnak el környezetrombolókat, s akit elcsípnek, az sem gebed bele a kiperkált forintokba.
A bolygó közben belénk gebed, kékből szürkére vált. Ezért mégiscsak azt gondolom, hogy legalább évente egyszer meg kell tartani a Föld napját. És szükség van civilekre. És szükség értelmes zöldekre. És szükség lelkes óvó nénire, akitÕl – ha már otthon nem hallja – legalább megtudja a gyerek, hogyan kéne élnünk. Feltéve, ha Gizi néni menthetetlenül optimista, s elhiszi, hogy megmenthető a bolygónk.