Vedelek Norbert: ebben a ciklusban több pólusú megyét kell létrehoznunk

– A választást követően úgy nyilatkozott, hogy az egyik legnehezebb kampány volt az idei. Az önkormányzatok esetében októberig nem is volt változás, de most egy új fejezet indul. A vidéki polgármesterek tekintetében úgy nyilatkozott korábban, hogy bízik a településvezetők bölcsességében, rutinjában és reméli, hogy az átállás zökkenőmentes lesz. Így zajlott? – kérdeztük Vedelek Norbert elnököt.

– Egy eddig még nem tapasztalt helyzeten vagyunk túl, hiszen a magyar választási rendszerben még soha nem fordult elő, hogy ennyi idő teljen el a szavazás és a beiktatás között. Június 9-én tartottuk az EP- és az önkormányzati választásokat, azonban a 2019-ben megválasztott képviselő-testületek október elejéig regnáltak. A két időpont között eltelt négy hónap, úgy gondolom ez nagy idő. Sokszor felmerült a kérdés abban az időben, hogy ahol váltás történt az önkormányzat élén, vajon azon a településen hogyan fog működni ez az időszak? Azonban bebizonyosodott, hogy a településvezetők éretten kezelték a helyzetet a vármegyében, nem túlzó kijelentés talán, hogy a magyar önkormányzatiság nagykorú lett. Így jutottunk el az október elejei alakuló ülésekhez. A települések életében is lezajlottak az alakuló ülések, csakúgy, mint a vármegyei közgyűlés esetében. A vármegyei rendszerben megalakult három nemzetiségi önkormányzat is: a cigány, a horvát és a német. Az önkormányzatoknál indulhat az érdemi munkavégzés! 

– Bács-Kiskun egyik legfontosabb feladata az elmúlt időszakban a vármegyei településeken létrejövő beruházások megvalósítását támogatni, hozzájárulni pályázati támogatásokkal. Milyen terveket, elvárásokat tűzött ki a következő ciklusra? Milyen szempontokat mérlegelnek a pályázati elbírálásoknál? Változik-e a jövőben valami ezzel kapcsolatban?

– A vármegyei közgyűlés élén is váltás történt, hiszen Rideg László elnök visszavonult a pozíciótól. A közgyűlés alakuló ülésén ismertettem az előttünk álló feladatokat. Ha egy mondatban fogalmaznék, akkor annyit mondanék, hogy van változás, de még sincs változás. Hosszabban kifejtve, elmondható, hogy a Bányai Gábor elnök féle alapokon dolgozó Rideg-korszak megalapozta azt a területfejlesztési irányt és azokat a forráselosztási mechanizmusokat, amiknek köszönhetően a vármegye összes településére jutott fejlesztési forrás. Ezeket az alapokat nem érdemes bolygatni, továbbra is ezen alapokon gondolom a  TOP Plusz működését biztosítani. Ez nagy felelősség, ugyanakkor nagy lehetőség is. A novemberi közgyűlésre kidolgozzuk a rendeletet, mely a kormányhatározattal összhangban, a fejlesztésekkel közvetlenül érintett települések pályázati mechanizmusáról rendelkezik. A döntéseket a közgyűlés pénzügyi bizottsága hozza majd. Prioritásként szerepel az előttünk álló ciklusban a vízkérdés is. Láthatjuk a szélsőséges időjárási változásokat. A nyáron aszálytól sínylődtünk, két hét alatt árvízbe váltottunk. Éppen ezért kiemelt feladatot kap a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács is a következő időszakban. Bács-Kiskun az ország legnagyobb vármegyéje. Ezért a területi fejlődés is eltérő. Oda kell figyelnünk a leszakadó térségekre. A TOP Pluszban ez a cél már hangsúlyosan jelenik meg. Kecskemét mellett már Baja is megyei jogú városként vág neki az új időszaknak. Úgy gondolom, hogy ebben a ciklusban több pólusú megyét kell létrehoznunk, ezért erősítjük a vidéki jelenlétet, ezzel talán legyőzve a nagy távolságokat, lehetőséget biztosítva a lakóhelyhez közeli ügyintézésre. Sok nemzetiségű vármegye is vagyunk. Ahány táj, annyi népcsoport, kultúra, nemzetiség és világlátás. A megye déli részén, a Bácskában, különösen kirajzolódik ez a sokszínűség. A nemzetiségi önkormányzatokkal való kapcsolattartás továbbra is kiemelt feladatunk. A cigánysággal való együttműködést pedig új szintre emeljük. Az országban talán elsőként lett roma alelnöke vármegyei önkormányzatnak.

– Térjünk rá kicsit Bajára,  Ön hogy látja, milyen előnyöket könyvelhet majd el a város ebben az időszakban, amikor Ön vezeti a vármegyét?

– Mivel Baja megyei jogú város lett az elmúlt ciklusban, ezért önállóan, saját stratégia alapján szervezheti a TOP Pluszban elérhető forrásait. Az elmúlt években ebből nem sok látszott a városban. Dr. Bari Bernadett polgármesternek felajánlottam a vármegyei önkormányzat segítségét a bajai pályázatok tekintetében. A vármegyénél rengeteg jól képzett és nagy rutinnal rendelkező kolléga foglalkozik a TOP-os pályázatokkal, hiszen ez a fő munkánk. A bajai pályázatokat áttekintve azt tapasztaltuk, hogy a pályázatok zöme elakadt valamelyik csatornában, hol pénzügyi, hol szakmai, hol bürokratikus okok miatt. Azt érzem, hogy nem volt igazi gazdája ezeknek a projekteknek. Ahhoz, hogy ilyen összetett pályázatoknál eredményeket tudjunk felmutatni, folyamatos menedzsment munka szükséges.  A beakadt pályázatokat most egyesével tekintjük át a vármegyei és a bajai hivatali kollégákkal. Baja öt évet elvesztegetett a fejlesztésekben, nincs több időnk a késlekedésre. Azonnali, kézzel fogható eredményeket szeretnénk felmutatni a TOP Plusz-os projektekkel kapcsolatban is. Amellett, hogy a két önkormányzat megtalálja a közös hangot, további erőt jelent, hogy Zsigó Róbert országgyűlési képviselőnk is felajánlotta a segítségét. A következő hetekben kiderítjük az elakadás okait, felvesszük a minisztériumokkal, irányító hatósággal, pénzügyi szervezetekkel a kapcsolatot, így eljuthatunk az első kapavágásokig már 2025-ben.