A felzárkóztatás a múzeumok életében is fontos feladat lett

A közelmúltban értekeztek a kecskeméti múzeumi szakemberek. A szakmai konzultációt a Leskowsky Hangszergyűjteményben tartották meg, ahol a találkozó végén a különleges hangszerek is szerepet kaptak.

– Mai társadalmunkban, elengedhetetlen az alkalmazásképes tudás – kezdte összegzését Merinu Éva, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ Bács-Kiskun megyei múzeumi koordinátora. – Ez az alapja a munkaerőpiacon ­való érvényesülésnek, a társadalomba való beilleszkedésnek. A gyengébben teljesítő, több esetben hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nemcsak az oktatási intézmény vesztesei, hanem a munkaerőpiacé is. A múzeumok egyik legnagyobb kihívása, hogy megfelelően reagálni tudjanak a felzárkóztatásra szoruló diákok szükségleteire, az alkalmazásképes tudás átadására, a különböző lemaradásokkal érkező diákok felzárkóztatására, hátránykompenzációjára. A múzeumoknak ugyanakkor foglalkozniuk kell a tehetségek gondozásával is, lehetővé tenni, hogy minél többen jussanak hozzá azokhoz a múzeumi lehetőségekhez, amelyek a tehetség kibontakoztatásához elengedhetetlenek. A szakmai napon ezeket a problémákat jártuk körül a múzeumi terület szakembereivel – jegyezte meg.

A nap részeként Merinu Éva előadást is tartott felzárkóztatás és a tehetséggondozás fontosságáról, és vetített képes beszámolót nyújtott a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ erdélyi szakmai útjáról, melynek maga is részese volt.

– A felzárkóztatás múzeumi tevékenységeihez, programjai­hoz elengedhetetlen a célcsoport sajátosságainak, mindennapjainak megismerése. Erre kiváló alkalom volt három szervezet személyes bemutatkozása a négynapos tanulmányút során – mesélte.

Az első meglátogatott intézmény a Kozmucza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája Kolozsvárott. A szervezet sajátossága, hogy magyar tan­nyelvű, egész Románia területéről, összesen 18 megyéből fogadnak be magyar nyelvű gyermekeket. Az intézménybe ma már nem csak hallássérültek járnak, tevékenységüket kiterjesztették az autista, az értelmi fogyatékos és a Down-szindrómás gyerekek felzárkóztatására is. Integrált osztályokat is működtetnek a Báthory István Elméleti Líceummal együttműködve, ahol a tanulási zavar különböző formáival küzdő gyerekek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), enyhe értelmi fogyatékos, Down-szindrómás, hiperaktív és viselkedészavarral küzdő diákok felzárkóztatásával foglalkoznak.

A második intézmény a Kallós Zoltán Alapítvány Szórványkollégiuma volt Válaszúton. Merinu Éva elmondta, hogy az alapítvány szintén magyar nyelvű, vagy magyar gyökerű gyermekek felzárkóztatását végzi. Tanítványaik 90 százaléka szociálisan hátrányos helyzetű ­diákok.

Harmadik felkeresett intézmény pedig a Yuppicamp ­nyári tábor volt, ahol beteg gyermekek (diabetes, daganatos, sokízületi betegséggel élők) élményszerű kikapcsolódását biztosítják.

Szitártól a kecskedudáig

A kecskeméti múzeumi szakemberek és múzeumpedagógusok konzultációjának második napján a résztvevők a ­Leskowsky Hangszergyűjtemény munkájával, gyűjteményével ismerkedhettek meg közelebbről. Szilágyi Áron gyűjteményvezető olyan különleges hangszereket keltett életre, mint az indiai szitár, a magyar kecskeduda, a zenélő íj, a tatu vázából készült ­charango, vagy az ufóra emlékeztető „hang”. A vendégek megszólaltathatták a sokak által már ismert hangszerek közül a hagyományos magyar köcsögdudát, a citerát, a cimbalmot, de még egy olyan nem mindennapi különlegességet is kipróbálhattak, mint az alpesi kürt.