Vaskó József vezetésével egyre jobb formában a Kalocsa

Vaskó József a 3. forduló óta irányítja a Kalocsa csapatát. Beindulni látszik a csapat szekere, pedig a negyvenöt éves, a labdarúgó-pályafutását tekintve elsősorban Dunaújvároshoz és környékéhez kötődő mester első bajnokija a csapattal hazai vereséggel zárult. Adódik a kérdés, hogy vajon babonás-e a mester? Hiszen nagy lelkesedéssel vállalta a kalocsai edzőséget, viszont az első, a kalocsai kispadon töltendő meccs előtt elismerte, hogy örülne, ha nem éppen az SC Hírös-Ép lenne a debütálásnál az ellenfél. Vaskó József nemrégiben a Solt edzője volt, és a Solttal kemény rangadókat vívtak a másodosztályban, többször versenyt futottak a bajnoki címért. Többször borsot is törtek kölcsönösen egymás orra alá. Bejött a mester aggodalma, a Kalocsa-SC Hírös-Ép meccs 1–2 lett. 

– Egy kicsit valóban babonás vagyok. Azt tudja mindenki, akit érdekel a vármegyei foci, hogy komoly párharcokat vívtunk az SC Hírös-Éppel. Nem mondom azt, hogy csak kudarcélmény kötődik a műkertvárosiakhoz, mert nem egyszer mi is legyőztük őket, de az összképet tekintve a Vaskó-féle Solt és az SC Hírös-Ép rivalizálásából azért ők jöttek ki jobban. Valóban tartottam tehát ettől a meccstől, a csapat előtt is elismertem, hogy nem örülök annak, hogy egy számomra presztízsmeccsel kezdek. A meccs képe egyébként nem azt mutatta, hogy vereséget fogunk szenvedni, vezettünk is a 85. percig, aztán a végén hirtelen két hibából kaptunk két gólt. A döntetlen reálisabb lett volna, a lényeg az, hogy lehetett volna jobb a bemutatkozásom, de azóta reményeim szerint sikerült kárpótolni a szurkolókat. 

Minden bizonnyal, hiszen azóta túlzás nélkül parádés széria áll a Kalocsa mögött. Egy gól nélküli döntetlen, nem is akárhol, hanem Lajosmizsén, utána pedig három győzelem. Otthon a Kiskunfélegyháza ellen 4–1, aztán Akasztón egy 2–1-es győzelem, most pedig a hétvégén aratott a Kiskőrös vendéglátójaként 5–1-es győzelmet a Kalocsa. Minden bizonnyal egymásra talált edző és a kerete. Úgy gondolom, hogy sikerült megteremteni az összhangot, ráadásul véleményem szerint nagyon rövid idő alatt sikerült, e tekintetben visszajelzéseim is vannak – jelentette ki a mester, aki, mivel a második fordulóban érkezett, nem hozott magával játékosokat – új edzők általában hoznak egy-két, a saját szájízük szerint való labdarúgót –, tehát kész keret várta.

– Így van, erre nem volt lehetőségem, de így a keretet megismerve azt mondom, hogy jelen pillanatban alkalmas a kitűzött célok elérésére. Az elmúlt négy fordulóbeli eredményeink azt mutatják, hogy a játékosok vevők az elképzeléseimre. Én nagyon szerettem a labdát, tehát nagyon szerettem játszani játékosként is, és ebből kifolyólag kimondottan játékospárti vagyok. Ami nekem tetszett, amit én szerettem a fociban, azt próbálom átadni a labdarúgóimnak is. Úgy gondolom, hogy jó visszhangra talált a stílusom, a módszerem. Ez meglátszik az edzéslétszámokon. Azt mondom, hogy tizenhét fő alatt még nem voltunk edzésen. Kivéve egy alkalommal, amikor többen is betegek voltak, jómagam is, akkor egyszer voltunk kevesebben, de egyébként minden egyes edzésen két kapussal, legalább tizenöt mezőnyjátékossal tudok edzeni, ami azért nem kis dolog.

A munka azért is lehet hatékony, mert heti három alkalommal találkozik a vezetőedző és a kerete.

A sorsolást elnézve most pokolian nehéz három mérkőzés következik a Kalocsa számára. Ezen a hétvégén az ellenfél az a Kecel lesz, amely veretlen volt hat fordulón át, és az elmúlt hétvégén Kunbaján is végig meccsben volt, végül úgy kapott ki 3–0-ra, hogy tíz emberrel kaptak két gólt 90. perc után. Aztán fogadja a Kalocsa a Tiszakécskei LC II.-t, a bajnoki címvédőt, amelyről úgy fest az idén ősszel is, hogy a címről lehetőleg nem is szándékozik lemondani, majd következik egy bajai kirándulás. Adja magát a kérdés, hogy hány pontot lehet egy ilyen sorozatból tervezni. 

– Ebben a bajnokságban egyik meccs se könnyű. Nagyon kiegyensúlyozott a mezőny. Vannak persze erősebb és gyengébb képességű csapatok, viszont nagy különbségek nincsenek. Egy gyengébb képességű csapat is foghat ki jó napot és okozhat meglepetést, és egy erősebb is foghat ki gyengébb napot. Minden meccs más, minden meccsre készülni kell, senkit nem szabad félvállról venni. Ciklusokra ugyanakkor én nem szoktam bontani a szezont, mindig csakis a következő találkozóra koncentrálok, arra készülök. Nincs értelme előbbre tekinteni. Előbb nyerjünk meg egy meccset, és utána gondolkodjunk el azon, hogy mi lesz az azt követő héten. Minden meccs más. Volt egyébként a pályafutásom során olyan edzőm, aki négyhetes ciklusokra bontotta, és elmondta, hogy hány pontot akar teljesíteni az előttünk álló hónapban, de ezzel akkor sem értettem egyet, így nem is tettem a magamévá. Én mindig a következő kihívásra koncentrálok, legyen az kupameccs vagy bajnoki. A Harta elleni kupameccs lefújásáig nem foglalkoztam azzal, hogy utána Akasztóra utazunk. Verjük meg a Hartát, és utána van még három nap arra, hogy foglalkozzunk az Akasztóval.

A vezetőségtől teljesen szabad kezet kapott. – Kohány Gabi, a Kalocsa elnökségi tagját, aki idehívott engem, előtte is elmondta, hogy ez így lesz, tartja is a szavát a vezetőség. 

A tavaszi idény még borzasztóan messze van, a pontos sorsolás is majd csak a jövő év elején fog elkészülni, mégis muszáj volt megkérdezni a mestert, hogy tudja-e, hogy kivel fognak játszani a tavaszi harmadik, az egész idényt tekintve a 18. fordulóban.

– Igen, tudom, az SC Hírös-Ép vendégei leszünk. De ezt nem azért tudom, mert bármilyen fóbia kialakult volna bennem, hanem könnyű kiszámolni, miután a harmadik fordulóban vettem át a csapatot, a 18. fordulóban tér vissza az akkor aktuális ellenfél. Azt pedig nyugodt lélekkel kijelenthetem, hogy ugyanúgy megyek neki annak a meccsnek is Kecskeméten, mint az összes többinek. Én nyerni akarok minden meccsen, legyen bárki az ellenfél, legyen az az SC Hírös-Ép, a Kiskunfélegyháza vagy a Jánoshalma, és most felsorolhatnám az egész mezőnyt. A lényeg, hogy nem kezelem külön kategóriaként a műkertvárosiakat – jelentette ki a Kalocsa mestere.