A lovas zarándokok 150 kilométert tettek meg a 150 éves Jászszentlászló tiszteletére

A lovasokat az alapító településeket érintve Jászdózsáról indultak, onnan Jászjákóhalmát, Jászteleket és Jászfelsőszentgyörgyöt érintve érkeztek meg ötnapos lovaglás után szombaton Jászszentlászlóra, ahol a Kőleves Fesztivál szervezői, hagyományőrzői köszöntötték a lovas zarándokokat.

Kósa István, református lelkész köszöntőjében az ószövetségi bölcsességet idézve arról beszélt, hogy jó dolog úton lenni, jó dolog megérkezni és jó dolog a kapcsolatokat ápolni is. A lelkész hangsúlyozta, fontos dolog a kapcsolatok ápolása az anyatelepülésekkel és a rokonsággal. Ez a zarándoklat is megcáfolja azt a sokszor elhangzó vádat, hogy széthúzó nemzet vagyunk.  

Lajkó Gergely érdeklődésünkre elmondta, a zarándoklat célja a jászsági települések közötti történelmi és baráti kapcsolatok megerősítése volt, különös tekintettel a Szentlászlói puszta megváltásában szerepet vállaló közösségekre.

Az emléktúrának négy lóval vágtak neki: Lajkó Gergelyt felesége, Gyüre Ottília és egy éves kisfiuk, Kadosa kísérte el. Velük zarándokolt Zerinváry Szilárd két lányával, Borókával és Annával. A csapatot az induló állomáson, Jászdózsán ünnepséggel fogadták a helyi városvezetők, hogy közösen ünnepeljék meg a települések összetartozását. Onnan október elsején indultak útnak és október 5-én, szombaton érkeztek meg Jászszentlászlóra.   

Azt az utat szerettük volna belovagolni, amit 150 éve az alapítók tettek meg gulyákat, méneseket, nyájakat magukkal hajtva. Szerettük volna megtapasztalni azt az érzést, ahogy megérkeznek későbbi otthonukba, Jászszentlászlóra – fogalmazta meg Lajkó Gergely.