Több 100 milliós kárt okozott a számlagyár

Ismert kecskeméti nagyvállalkozók is voltak a vádlottak között.
Az elsőrendű vádlott egy korábban a vám-és pénzügyőrségnél dolgozó férfi, a most 44 éves H. Csaba, aki egy „számlagyárat” üzemeltetett.
Az ügyben a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala folytatta le a nyomozást még 2008-ban. Az eljárás során az első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak előzetes letartóztatásban is voltak,  de aztán szabadlábra kerültek. A per 2011 februárjában, több mint öt éve kezdődött.

Dr. Ororszi Márta büntetőtanácsa négy vádlottat – az első-, a másod-, a harmad- és a tizennegyedrendűt – letöltendő (4 év, 3 év illetve 2 év) börtönbüntetésre, míg társaikat felfüggesztett börtönre, illetve pénzbüntetésre ítélte.

A vádirat 15 gazdasági társaságot vont büntetőeljárás alá, amelyek közül 6 kecskeméti, 4 budapesti, a továbbiak pedig zalaegerszegi, tiszaalpári, szabadszállási, foktői, illetve nagykőrösi székhelyűek.

A bíróság által megállapított tényállás szerint H. Csaba 2003-ban úgy határozott, hogy „számlagyár” létrehozása és működtetése révén tesz szert rendszeres haszonra. Az erre igényt mutató „megrendelők”,  cégek részére – anyagi ellenszolgáltatás fejében – létező gazdasági társaságok nevében állított vagy állíttatott ki valótlan tartalmú, fiktív számlákat. Ezeket aztán a megrendelők a könyvelésükbe beállították, adóbevallásukat pedig a fiktív számlák figyelembe vételével, valótlan tartalommal készítették el és nyújtották be az adóhatósághoz. Volt, aki 1-2 milliós, más 30-40 milliós, egyesek pedig közel 100 millió forintos adócsalást követtek el így.
A hamis számlákat kiállító cégek közül H. Csaba háromnak volt ügyvezetője, a többi kft.-ben, bt.-ben rábeszélésére társai töltöttek be formálisan tisztséget. A számlagyáros így akart háttérben maradni. A cégekre az ügyészség szerint csupán az adócsalások elkövetéséhez volt szüksége. A többiek a hamis számlákat az elsőrendű vádlott utasításai alapján töltötték ki, de a csalásról tudtak.

A vád szerint a számlák mögött a legtöbb esetben nem volt teljesítés – nemlétező betonacélról, fűrészáruról, soha el nem végzett földalapozásról, csatornázásról, villanyszerelésről szóltak. Máskor a feltüntetett munkálatokat ténylegesen elvégezték, a termékeket eladták a számlabefogadóknak – de azt nem lehetett megállapítani, hogy kik.
Az első és negyedrednű vádlottak bűnlajstromát gazdagította, hogy külföldön – főleg Németországban – vásároltak tehergépkocsikat úgy, hogy azok után ÁFÁ-t- nem fizettek, azonban belföldön már az ÁFÁ-val növelt értékben értékesítették ezeket, majd valótlan tartalmú ÁFA bevallásokat nyújtottak be.

A vádlottak által okozott együttes kár összege több százmillió forint. Az ítélet egyik vádlott esetében sem jogerős, mert az ügyész három nap gondolkodási időt kért, egyes vádlottak pedig fellebbeztek.

S. Endre 3 év letöltendő börtönt kapott

A vádlottak fele kecskeméti, de van köztük lajosmizsei, tiszaalpári, budapesti, szekszárdi és dunaújvárosi is. Több ismert kecskeméti vállalkozó is a vádlottak padján ült. A tizenharmadrendű vádlott S. Sándor 2 év börtönt kapott 4 évre felfüggesztve, a tizennegyedrendű S. Endre pedig 3 év letöltendő börtönt. A tizenkilencedrendű K. Zoltánt 1 millió forint pénzbüntetésre ítélte a törvényszék, míg J. Ferenc, Foktő volt polgármestere 800 ezer forint pénzbüntetést kapott első fokon. Az ítéletek még nem jogerősek.