A Homokhátság természeti és kulturális értékeit mutatják be a bugaci ökoturisztikai központban

A félmilliárd forintos beruházás az aktív turizmus fejlesztésére irányul és a Kiskunsági Nemzeti Parkkal együttműködve valósul meg. A pályázaton való részvételt több okból is fontosnak tartottuk. Szeretnénk újabb turisztikai attrakcióval bővíteni a bugaci látványosságok sorát. Kitűzött célunk ugyanis elérni, hogy ne csak egy napot, hanem akár egy hosszú hétvégét is eltöltsenek nálunk a vendégek. A másik fontos cél, felhívni a figyelmet a Homokhátság elsivatagosodására – részletezte Szabó László.  

Bugac a leginkább érintett az elsivatagosodásban 

A polgármester elmondta, a Duna–Tisza közi homokhátság Magyarország egyik országos jelentőségű, egyedi, természeti és kulturális öröksége, mely a klímaváltozás negatív hatásainak a leginkább kitett, legérzékenyebb terület hazánkban. A Homokhátság extrém példája a klímaváltozás okozta szárazodásnak. Az 1970-es évek óta 2–5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van olyan terület, ahol tízméteres csökkenést is mértek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete a Homokhátságot félsivatagos övezetbe sorolta. Bugac a Duna–Tisza közi homokhátság központjában fekszik, így a klímaváltozás negatív hatásainak leginkább kitett települések egyike. 

A projekt célja, hogy a Homokhátság ökológiai és kulturális értékeit együttesen mutassa be a látogatóközpontban, mely az Aranymonostor melletti önkormányzati területen épül majd fel, hiszen ott már rendelkezésre áll az alap infrastruktúra. 

A látogatók megismerhetik majd Bugac és tágabb térségének egyedülálló természeti értékeit, a táj változásait a honfoglalástól napjainkig. Bemutatják, hogy a klímaváltozás milyen hatással volt és van a területen élő emberekre, életlehetőségeikre és kultúrájukra. Továbbá azt is, hogy milyen negatív hatásai vannak a klímaváltozásnak az ökoszisztémára. 

A honfoglalástól napjainkig

A településvezető hangsúlyozta, fontos cél a szemléletformálás is. Vagyis, hogy bemutassák, az egykoron vizekben és természeti erőforrásokban gazdag terület, hogyan hatott az itt élő emberek életmódjára az elmúlt 2000 évben és, hogyan lehet alkalmazkodni a klímaváltozás negatív hatásaihoz, hogyan lehet megóvni az ökoszisztémát. Éppen ezért, bemutatnak majd innovatív víztakarékos, vízmegtartó módszereket, jó gyakorlatokat is. Az ökoturisztikai központban a legmodernebb technológiák segítségével interaktív kiállítás formájában tárják a látogatók elé az elmúlt kétezer év változásait, illetve azokat az alternatívákat, amelyekkel segíthetjük ennek a folyamatnak a lelassítását – sorolta a terveket Szabó László. 

Egységben az Aranymonostorral és a Puszta Kapujával

A polgármester arról is beszámolt, hogy Bugac az elmúlt időszakban két komolyabb turisztikai attrakcióval is gazdagodott. Az egyik a már említett Aranymonostor Látogatóközpont. A különleges és egyedülálló létesítményben a település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt Árpád-kori monostort és az ott talált páratlan leleteket a legmodernebb technológiák segítségével mutatják be. 

A másik a Puszta Kapuja Információs Központ. Az impozáns, tájba illő épületben bepillantást nyerhetnek a látogatók a homokpuszták világába, jellegzetes állat- és növényfajaiba, a bugaci táj történetébe, változásaiba és a pusztában egykor élő emberek hétköznapjaiba.

Túraútvonalak szolgálják az aktív kikapcsolódást 

Az új ökoturisztikai központ ezekkel szoros egységben fog működni. A központ megépítésével párhuzamosan két túraútvonalat is kialakítanak majd, melyek összekötik a látogatóközpontokat. Az egyik útvonal bemutatja például, hogy az Alföld fásítása során, hogyan kötötték meg a homokot. A másik útvonalon pedig az láthatják a túrázók, hogy az egykori tavak, hogyan alakultak át kaszálóvá. Ezek a túraútvonalak gyalogosan, lovaskocsival vagy elektromos kerékpárral is bejárhatók lesznek – összegezte a polgármester. A projekt jelenleg a tervezés fázisában tart – tette hozzá Szabó László.