Megnyitott a látogatók előtt a Puszta Kapuja – galériával

Egye nagyobb a társadalmi igény a nemzeti parkok által biztosított ökoturisztikai lehetőségekre. A pihenési szokások megváltozásával egyre többen érdeklődnek az aktív kikapcsolódási lehetőségek iránt, és ezeket a kikapcsolódási lehetőségeket egyre inkább a nemzeti parkok programkínálatában keresik és találják meg az emberek. Hazánkban mintegy 700 ökoturisztikai létesítmény van és ennek felét – köztük a Puszta Kapuját – a nemzeti parkok működtetik és összességében 1,6 millió regisztrált látogatót fogadnak évente – mondta el az ünnepélyes átadón dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkár. 

Hazánk második nemzeti parkja

Hozzátette, a Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második legnagyobb parkja. Az igazgatóság ökoturisztikai hálózatához három látogatóközpont, hat tematikus bemutatóhely, két szálláshely, két természetiskola és 26 tanösvény tartozik – részletezte az államtitkár. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy a természetvédelmi munkát hatékonyan és jól végezzék, ahhoz szükségük van a helybeliek segítségére, elfogadására és aktív támogatására. Úgy érzi, hogy ez itt, Bugacon maradéktalanul megvalósul. 

A turizmus lehet Bugac kitörési pontja 

Szabó László, polgármester köszöntőjében elmondta, Bugacnak mindenképp a turisztika jelentheti a kitörési pontot. Éppen ezért az önkormányzat az elmúlt években több lépést is tett annak érdekében, hogy megújítsák a bugaci turisztikai kínálatot. Az önkormányzat törekvéseivel párhuzamosan a bugaci turizmus más szereplői – a Bugac Puszta Kft., a Kiskunsági Nemzeti Park, a Kefag Zrt, és helyi magán szálláshelyek – is egyre több fejlesztést hajtanak végre annak érdekében, hogy a Bugacra érkező vendégek még tartalmasabban tudják eltölteni a szabadidejüket. A polgármester a turisztikai kínálatból kiemelte a két évente megrendezendő Kurultaj hagyományőrző fesztivált és a közelmúltban átadott Aranymonostor Látogatóközpontot. Hangsúlyozta, Bugac ma már nem egynapos turisztikai célpont, hiszen, ha valaki minden látnivalót szeretne megnézni, ahhoz legalább egy hosszú hétvégre szükség van. Ebből következik, hogy a következő ötéves ciklus egyik legfontosabb feladata a megfelelő szálláshelyek kialakítása lesz. 

A Puszta Kapuja egy újabb lépés a kiteljesedés felé

Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy bővíteni kell Bugac kincseinek tárházát. Nem csak a rackanyáj, a szürkemarha, a lovak, a kitűnő lovasok, a Karikás Csárda, a Kurultaj, hanem a bugaci puszta különös romantikája az, ami ide csalogatott százezreket az elmúlt évszázadban. Ennek a lelke a Kiskunsági Nemzeti Park, amely 1975 óta fogadja a látogatókat. A Puszta Kapuja egy következő lépés afelé, hogy kiteljesedjen a település határában feltárt páratlan régészeti leleteket bemutató Aranymonostor Látogatóközpont. Ehhez a kiteljesedéshez azonban még hiányzik innen egy strandfürdő, hiszen Bugac alatt is termál víz van, amit fel kell hozni és kell egy szálloda is. Mindez együtt, valóban vissza tudná hódítani Bugac méltó helyét Európa turizmusának térképén – hangsúlyozta a honatya.  

A Puszta Kapuja több célt is szolgál  

Öt évtizedes adósságát törlesztették az információs központ megépítésével – fogalmazott az átadási ünnepségen Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója. 

Az átadáson elhangzott, hogy a Puszta Kapuja Információs Központ fogadó- és bemutató épületként is szerepet tölt be Bugacon, hiszen nem csak tájékoztatást nyújt, de különböző programok szervezését és lebonyolítását is segíti, valamint természetvédelmi, tájtörténeti, kultúrtörténeti témájú oktatási-nevelési funkciót is ellát. 

Nevéhez híven valóban a bugaci puszta kapuja, hiszen innen lehet eljutni a híres bugaci pusztára. Aki pedig szűkében van az időnek és nincs alkalma hosszabb sétát tenni a területen, a látogatóközpont mögött található kitekintőpontról a bugaci Nagypuszta panorámájában, meleg nyári estéken pedig a csodaszép naplementében gyönyörködhet. 

Az épület mögött található a szintén a nemzeti park-igazgatóság kezelésében álló népi műemlék, a Buzsik-csőszház. Az 1850-1860 körül épült tanya a környék legöregebb épülete, hazánk kulturális örökségének része, ezért a látogatóközpont tervezésénél a táj- és természetvédelmi szempontok mellett fő szempont volt, hogy az épület arányaiban és megjelenségben igazodjon hozzá. 

Az információs központ túrák kiinduló pontja lesz

A Puszta Kapuja Információs Központ és Buzsik-csőszház együttesen szolgálja a környéken élők, a gazdálkodók és a térségbe látogató vendégek számára a Natura 2000 hálózatról és élőhelyekről történő tájékoztatást, információ-nyújtást, a tanyasi élet és a pásztorkodás bemutatását. Csoportok számára természetismereti és néprajzi témájú foglalkozásokat tartanak, szakvezetéses túrák kiindulópontja lesz, de konferenciák, egyéb rendezvények lebonyolítására is alkalmas az épület. 

A kétszintes, kis alapterületű épületben két kiállítási egységet alakítottak ki interaktív elemekkel dúsítva. A pincerészben található a „Pásztorélet” című kiállítási egység az egykori pásztorvilágot mutatja be. A földszinti részen a fogadótér mellett a „Bugaci buckák között” című kiállítás átvezeti a látogatót a pusztai természetbe, közelebb viszi a közönséghez a puszta különleges élővilágát, felvillantja ennek a rendkívüli és változatos ökoszisztémának az értékeit. 

A gyerekek és a játékos kedvű felnőttek interaktív játékok segítségével gyűjthetnek információkat, aki pedig többre vágyik, információs tablókról tájékozódhat. Az épület kertjébe több kültéri játék került. Az egyik egy ökológiai társasjáték, melyet végigjátszva a látogatók újabb ismereteket szerezhetnek. Az épület mögött pedig árnyas erdő és füves pusztán vezet egy rövid sétaút a pusztai kitekintőponthoz, a honnak körbe lehet nézni a bugaci Nagypusztán.