Benes József festőművészről készült könyv bemutatójával kezdődött el a könyvhét Kecskeméten – galériával

Prof. dr. Sztachó-Pekáry István alpolgármester megnyitó beszédében kiemelte, hogy a tudás, és azok tárgyiasult formája, a könyvek, mindig különleges szerepet játszottak az emberiség történetében. Az olvasás nem csak szórakoztat, hanem tanít, inspirál, és új perspektivákat nyit meg előttünk – hangsúlyozta az alpolgármester és hozzátette, hogy a Könyvhét alkalom arra, hogy együtt ünnepeljük a könyv csodáját.

Füzi László a beszélgetést megelőzően elmondta, hogy a kiállított munkák magángyűjteményekből, a Katona József Múzeum gyűjteményéből származnak, illetve a művész felesége, Gerle Margit biztosította a tárlathoz. Számos olyan könyv is látható a kiállításon, melyeket Benes illusztrált.

A beszélgetésen Virág Gábor, a kötetet publikáló Forum Kiadó igazgatója elmondta, hogy hosszú volt a könyv keletkezési folyamata: 2016-ban született meg az ötlet, és azután évekig tartott a megvalósítás.

Faragó Kornélia, az Újvidéki Egyetem tanára szerkesztette a könyvet, aki elmondta: a kötet Benes József 133 festményét tartalmazza, a szöveg pedig kiállításmegnyitók, illetve kritikák anyagából állt össze, a művész alkotásaihoz kötődő szépirodalmi alkotásokat kihagyták a válogatásból. Először egy jelentős szövegtestet kaptak a munkához, majd maguk is gyűjtést végeztek az újságokban és folyóiratokban megjelent szövegekből, a legrégebbiekkel kezdve. A kötetben 65 szöveg szerepel 40 szerzőtől.

Elhangzott, hogy Benes roppant újszerűen hatott a sajátos formanyelvével, és a könyvben megmutatkozik, hogy miként küzdött a vajdasági kritika a szokatlanul modern alkotói önkifejezési formával. Faragó Kornélia szerint azután a kritika képes megragadni, hogy Benes miben más, és tisztázta hozzá való viszonyát.

A szerkesztő arról is beszélt, hogy a művész a vajdasági szellemi élet központi szereplője volt, a kulturális élet dinamizáló tényezője, és oly mértékben meghatározó, hogy mindenkinek tisztázni kellett hozzá való szellemi viszonyát. Ez is lett veszte, szúrta a hatalom szemét, és házkutatást tartottak nála, feldúlták műtermét, és ekkor, 1978-ban érkezett Magyarországra.

Gaál József festőművész felelevenítette miként találkozott Benes művészetével, melyet nagy felfedezésnek nevezett, ami azt a bizonyosságot hozta magával, hogy kutatni kell munkásságát.

A kiállítás július 5-ig tekinthető meg.

Benes József

Bajmokon született 1930. október 8-án. A gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte el. Festő szakon és négy szemeszterig grafika szakon a Belgrádi Képzőművészeti Akadémiára járt. Ezt követően Zentán rajztanár lett. 1958–1977 között a zentai művésztelepen dolgozott. 1958–1961 között, valamint 1964–1968 és 1970–1977 között a topolyai művésztelepen dolgozott. Óbecsén 1960, 1963–1964, 1966, 1969, 1972–1975 között és 1977-ben dolgozott. 1963-ban végzett a belgrádi Képzőművészeti Akadémián. 1963–1964 között az Écskai művésztelepen dolgozott. 1977–1990 között a makói alkotótelepen dolgozott. 1978-ban költözött át Magyarországra. 1990–1995 között a Magyar Grafikusművészek Szövetségének elnöke volt. 2001–2007 között a Nemzeti Kulturális Alapprogram Képzőművészeti Szakmai Kollégiuma kurátora volt. 2017. november 23-án hunyt el.