2023.11.24. 13:29
Asztrofizikus tartott előadást a TIT kecskeméti rendezvényén – galériával
A Bács-Kiskun Vármegyei TIT a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából csütörtökön egy különleges előadással, egy kiváló szakemberrel várta az érdeklődőket a Kecskeméten, a Tudomány és Művészetek Házában. Kozmikus szirénák és aranybányák – kincsvadászat gravitációs hullámokkal címmel dr. Raffai Péter asztrofizikus tartott ismeretterjesztő előadást.
Dr. Raffai Péter asztrofizikus
Fotó: Sebestyén Hajnalka
A népes közönséget Szabics István, a Bács-Kiskun Vármegyei TIT igazgatója üdvözölte. Köszöntőt mondott dr. Kraszkó Károly, a Bács-Kiskun Vármegyei TIT elnöke, beszédében felidézte a 19. századból a Magyar Tudományos Akadémia és ehhez kapcsolódóan a Kecskemét Vidéki Természettudományi Társulat, azaz TIT jogelődjének létrejöttét, melyek megalapozták a természettudományok népszerűsítését. A TIT a kezdetektől a természettudományok hiteles közvetítését képviseli, hiszen sajnos napjainkban az interneten sok valótlanság és pontatlanság is helyet kap.
Az önkormányzat részéről Nemcsik Mátyás önkormányzati képviselő mondott köszöntőt, hangsúlyozva a tudományok fontosságát, közvetítését.
A beszédeket követően dr. Raffai Péter asztrofizikus, a budapesti ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet adjunktusa Kozmikus szirénák és aranybányák – kincsvadászat gravitációs hullámokkal címmel tartotta meg előadását.
Asztrofizikus tartott előadást Kecskeméten
Fotók: Sebestyén HajnalkaDr. Raffai Péter, asztrofizikus a gravitációs hullámok és a kozmológia szakértője. 2004 óta a gravitációs hullámokra épült csillagászat egyik első magyarországi művelője. 2007-től tagja a LIGO-Virgo Collaboration nemzetközi kutatói együttműködésnek, amely a gravitációs hullámok 2015-ben történt első észlelését és az ezt két évvel később elismerő fizikai Nobel-díjat is jegyzi. Kutatásaiban gravitációshullám-források modellezésével, a gravitációshullám-detektorok adatainak kiértékelésével, és a kozmológia nyitott kérdéseinek megfejtésével foglalkozik.
Az Egyesült Államokban épült LIGO detektorok 2015-ben elsőként észlelték összeolvadó fekete lyukak egy távoli galaxisból érkező gravitációs hullámait.
A két évvel később fizikai Nobel-díjjal elismert felfedezés Albert Einstein százéves elméletét igazolta, és a csillagászat új ágát indította el. A felfedezésnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem LIGO tagcsoportja is részese volt, 2007 óta hozzájárulva a projekt sikereihez.
ALIGO detektorok, Immár az olaszországi Virgo és a japán KAGRA detektorokkal kiegészülve az emberiség új érzékszerveivé váltak.
A megfigyeléseikből tudtuk meg azt is, hogy a földi aranykészlet egykor a Naprendszer közelében összeütközött neutroncsillagok maradványa.
