2 órája
A Jakab 100 program zárásaként őseik nyomába eredtek a határjárók – galériával
Idén ünnepli önállóvá válásának 100. évfordulóját Jakabszállás. A több hónapon átívelő Jakab 100 rendezvénysorozatot zárta az Őseink nyomában lovaskocsival! című határjárás, Szabóné Harkai Erika helytörténész vezetésével.
Utolsó állomásához érkezett a Jakab 100 sorozat, melyet méltó módon koronázott meg az Őseink nyomában lovaskocsival! program. A határjárás során a közönség megismerhette a község múltjának fontos állomásait.
A napokban megtartott múltidéző határjárás emlékezetes pillanatait Szabóné Harkai Erika, a program főszervezője, megálmodója és megvalósítója elevenítette fel. A jakabszállási Parkerdőben lévő Petőfi-szobornál gyülekeztek a fogatosok és a gyalog érkezők. A kiskunfélegyházi dr. Tóth Ákos Petőfi Emlékérem-díjas tárogatóművész hangulatos nótákat, Petőfi-dalokat, népdalokat játszott. Szabó György Róbert polgármester ünnepi köszöntője után közösen megkoszorúzták a Kiskunság szerelmesének, a jakabi legendák szerint a kiskunsági puszták szülöttjének, Petőfi Sándornak a szobrát.
A Jakab 100 zárásaként élvezhették a kiskunsági pusztai romantikát
A fogatokkal északi irányba, a köncsögi határ felé indultak el. A Felsőcsőszház-dűlőn, a Felföldi-gyep mentén továbbhaladva élvezhették a határtalan kiskunsági pusztai romantikát. Útközben a vályogos és réti mészköves lelőhelyekről is megemlékeztek. Egykoron onnan kerültek ki a korabeli építőanyagok, mint a lakóházak, tanyáknak épületéhez a vályog, templomok, középületek alapjaként a réti mészkő, az ún. homokkő, darázskő.
Petőfi-emlékhelyeken is jártak
Szabóné Harkai Erika elkötelezetten, szenvedéllyel kutatja Petőfi Sándor jakabszállási kötődéseit. Így a határjárás során a Petőfi, Petrovics család szabadszállási-jakabszállási kötődéseiről is megemlékezett. Korábban a családdal kapcsolatban négy emléktáblát helyeztek ki a jakabi határban. Az emléktúra egyik kiemelt célja volt ezen emlékhelyek felkeresése is.
Hírös jakabi csárda
A lovaskocsikkal ellátogattak a Köncsög határán fekvő hajdani Felsőcsőszház helyét jelző emléktáblához. A Máté-széktónál megemlékeztek a korabeli pusztai kővágóerek fontosságáról. A Nádas vendéglő parkolóterében elhelyezett „Hírös-neves jakabi csárda” emléktáblánál felelevenítették az egykoron a közelben működött, méltán híres csárda történetét, melyet Szabadszállás város építtetett 1825-ben. Sok régi betyártörténet színhelye, a Bogár-fiúk kedvelt mulatóhelye, de leginkább a Petőfi-Petrovics család gyakori menedékhelye volt az egykori csárda. Szabóné Harkai Erika elmondta: Félegyháza - Szabadszállás között rendszeresen erre jártak-keltek, a hosszú út közben gyakran megpihentek a csárdánál. Petrovics István szabadszállási redemptusként a jakabszállási legelőknek is részarányos birtokosa volt, jószágait a közös legelőn itt legeltette.
Kacskaringós pusztai utak
A határjárást folytatták, kacskaringós pusztai utakon is utaztak. Érintették az 1893-ban alapított öreg iskolát, a régi temetőt, a régi Kun keresztet. Megemlékeztek a legelső pusztai pásztorok szálláshelyéről, mely az 1782-es térkép szerint éppen itt volt a hajdani Bogárzó tó partján.
Az eső közbeszólt
Sajnos nem tudtak minden tervezett emlékhelyet felkeresni az eső miatt. A művelődési házban folytatódott a múltidézés. A programot ebéd zárta. Szabó György polgármester mindenkit megajándékozott egy-egy Jakab 100 képeslappal, és minden család kapott emlékül egy-egy ünnepi kiadványt, Szabóné Harkai Erika: Jakabszállás múltjából… Szabadszállási Jakabszállás Puszta 1745-1924 című helytörténeti dolgozatát.
Jakabszállási rendezvénysorozat
Fotók: Jakabszállás Sántha György Művelődési Ház