Adómentesítéssel segítik a hazai méztermelőket

A méhészeknek nyújtott újszerű támogatást a klímavédelmi intézkedések egyik alappillérének tekinti az agrártárca. Erről Nagy István miniszter beszélt a közelmúltban a kormány környezetvédelmi feladatait ismertetve. – Az akcióterv teljesülését olyan intézkedések segítik, mint az erdősítés, az öntözésfejlesztés, valamint a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek személyi jövedelemadó-mentessége – hangsúlyozta a tárcavezető.

A hazánkban jellemző 60-100 méhcsaláddal rendelkező, többnyire őstermelő gazdaságok eddig is kedvezményben részesültek, hiszen évi 600 ezer forint árbevételig nem kell adót fizetniük. Jövedelmüket egyébként is visszafogják a folyton emelkedő tartási költségek, olykor pedig a méhpusztulástól eredő veszteségek. Az utóbbi esetben pedig nem csak kizárólag a szántóföldi vegyszerezések hibáztathatók.

– Legutóbb, tavalyelőtt, az egyik atkaölő szer, a Destruktor okozott pusztítást a környékbeli méhcsaládokban, így a mi gazdaságunkban is. A vizsgálatok kiderítették, hogy a készítmény méhekre veszélyes vegyi anyagot tartalmazott. Kárpótlást azonban eddig nem kaptunk, ezért a Dél-Pest megyei méhgazdaságok összefogtak, együtt próbálunk jogi úton elégtételt szerezni veszteségeinkre – mondta Pécsi Dénesné méhész a nagykőrösi hetipiacon.

Jelentős költséggel Pécsiék és a többi pórul járt méhész pótolták az akkor elhullott állományaikat. Mondani sem kell, jól jön számukra minden forint, amit kapnak az államtól, vagy épp adót nem kell a központi költségvetésbe be­fizetniük. Méhcsaládonként 1000 forint támogatást kapnak 2020-tól, vagyis az eddig folyósított összeget megduplázta az állam. A többletpénz néhány tízezer forint bevételt jelent egy-egy átlagos méhészetnek. – A jövedelempótló támogatás mellett kapunk még forrást a gyógyszerek és a méheket tápláló cukor beszerzésére is. Az utóbbiakra méhcsaládonként öt eurót. A költségeinkhez viszonyítva nem magas összegek ezek, de mégiscsak semlegesítik valamennyire azt a veszteséget, ami a ráfordítások emelkedéséből keletkezik. Sajnos az értékesítési árak nemigen mozdulnak felfelé, inkább stagnálnak.

A legutóbbi felmérések szerint Bács-Kiskun megyében 130 ezer körüli méhcsaládot tartanak 1600 méhészetben. A Központi Statisztikai Hivatal több évvel korábbi adatai is azt mutatják, hogy az arányokat tekintve ebben a közigazgatási térségben dolgozik a legtöbb méhész. Jelentős állomány számlálható Dél-Pest megyében is.

Régóta igaz az is, hogy a Duna–Tisza közén termelt méz a kiválóak közé tartozik, ráadásul sokféle akad belőle. A térségben zömmel a repcéről, napraforgóról, akácról, vaddohányról gyűjtik a nektárt a méhek, a Tisza menti árterek füzesei pedig a fűszeres ízű harmatmézet adják.