Fő a pontosság!

Újra kell tanulnom a történelmet. A honfoglalás történelmét lehet, hogy rosszul ismertem? Nem kizárt. Annak idején ugyanis időszámításunk szerint 895-re tették az egykori tankönyvek, sőt, a tanáraim is így tanították e neves dátumot. Érettségire is ennek az évszámnak az ismeretében mentem. Sőt, a felvételin is elfogadták a későbbi professzoraim a dátumot.

Történt a minap, hogy kezembe akadt egy általános iskolai történelem tankönyv, melyet 2020-ban adtak ki. A 112. oldalon olvastam: „A honfoglalást így a 862–895 közé érdemes keltezni”. Merthogy a szerző szerint már 862-ben a Magyar Nagyfejedelemség népe átköltözött legalább részben a Kárpát-medencébe. Ha én ezt évtizedekkel ezelőtt a szegedi egyetem bölcsészkarán, az Árpád-kort igen jól ismerő professzornak elmondom első év első szemeszterében a kollokviumon, akkor szó nélkül ajtót mutatott volna. Esélyem nem lett volna tanári diplomát szerezni.

A következő oldalon meg arról olvashattam, hogy Anonymus északkelet felől, a Vereckei-hágón át vezeti be a magyarokat. Ez így azt jelenti, hogy a „Névtelen” iránymutatása alapján jöttek volna be az elődök a Kárpát-medencébe. Persze tudjuk, hogy Anonymus egy krónikás volt úgy 300 évvel később, azaz ő nem lehetett honfoglalást irányító személy. A szerző sem így gondolta – legalább is remélem –, de így jelent meg.

A fentebb leírt dolgok önmagukban nem jelentenek nagy problémát, mert a tanárok remélem többsége a megfelelő módon kezeli a helytelen dátumot vagy az Anonymus dolgot. A gond csak az, hogy ez egy tankönyvben jelent meg. Tudom, hogy a világ változik, és időnként át kell írni, korszerűsíteni kell a tankönyveket. De azért vannak alap dolgok, mint például a honfoglalás kérdése, amely dátuma sok-sok történészgeneráció óta változatlan. Ha ugyanis ezt átírnánk, akkor legközelebb a mohácsi csatát is elegendő volna egy helyi csetepaténak beállítani, miközben a korábbi fejlődéspályáról letérítette az országot jó másfél évszázadra a vesztes ütközet.