21 órája
Spórolás
Amikor végiggondoltam a pénzköltési szokásaimat, rájöttem, lehetne min változtatni. A spórolás persze nem jelenti az életminőségem romlását, de a takarékosság nyugalmat hoz. Gulyás Sándor jegyzete.
Ha nem is állunk a nélkülözés küszöbén, a mai világban igencsak be kell osztani a pénzünket, hogy jusson is és maradjon is. A folytonosan emelkedő árak és a közelgő ünnepek fényében magam is időnként újra és újra górcső alá veszem anyagi helyzetem alakulását, elgondolkodva a spórolás lehetőségén. A számjegyek alakulását látva ugyanis nem mindig mondhatom el magamról, hogy rózsás a kedélyállapotom.
Fotó: shutterstock.com / illusztráció
Az évek óta bevált gyakorlatot alkalmazva rendszeresen elkészítem saját költségvetésem. Egyelőre, mivel minden hónap végén marad pénz a számlámon, nincs gond. Kicsit tartok azért a nem várt extra kiadásoktól, így időben próbálok húzni a nadrágszíjon. Az elmúlt héten már odáig fajult a dolog, hogy a takarékosság jegyében több olyan dologról is lemondtam, amit minden lelkiismeret-furdalás nélkül megengedhettem volna magamnak.
A „megszorítások” ellenére sem érezem úgy, hogy mindent megtettem volna anyagi helyzetem fellendítése érdekében. A megoldást végül az impulzusvásárlás mellőzése jelentette. Letiltottam magam a webshopokról és csak azokat a termékeket vettem meg, ami a bevásárló listán szerepelt. Lemondtam egy több hónapja nem használt szolgáltatást, mi több, egy héten két-három olyan napot is kijelöltem, amikor nem költöttem szinte semmire.
A garasoskodás közben rájöttem, nem kell indokolatlanul ennyire borúlátónak lennem, egyelőre, hiszen az életminőségem romlása nélkül van még min spórolnom, csökkenteni a felesleges kiadásaimat.
