Hosszú távú befektetés

A minap tette közzé a Magyar Távirati Iroda a Magyar Nemzeti Bank egy hírét: az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly mintegy 21 százalékos nettó átlaghozamot értek el, lényegesen túlszárnyalva az év végén mért inflációs mutatót. Kiemelték, a pénztári megtakarítás igazán hosszú távon gyümölcsöző termék, amit a 15 éves 7 százalékos hozam is jól mutat, ami 2 százalékot meghaladó reálhozamot eredményezett a pénztári tagoknak. Hozzátették, mivel a 2023. december/2022. decemberi infláció 5,5 százalék volt, ez azt jelenti, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tavalyi reálhozama mintegy 14,9 százalékot tett ki.

Itt akár hátra is dőlhetnének a pénztári tagok, felbonthatnának egy sört, elszívhatnának egy cigit csettintve, hogy lám, jó döntés is volt belépni egy pénztárba. Igaz, hogy jól fialtak a pénztárak, de az is igaz, hogy az előző évben sok nyugdíjpénztári betét mínuszban zárt, azaz elvesztette a korábbi reálértékét. Na, ezt korrigálta a mostani emelkedés. Ettől függetlenül az önkéntes pénztár nem rossz befektetési eszköz. Az ember ugyanis képtelen arra, hogy állandóan kövesse a kis megtakarításának a reálértékén tartását. Erre a legtöbb polgárnak sem ideje, sem energiája, sem pedig tudása nincs. Sajnos idehaza nem terjedt el a lakosság körében az a jó gyakorlat, hogy öreg korára kezdjen félretenni, pedig az állam húsz százalékos adó-visszatérítéssel támogatja a megtakarítókat. Ennél jobb befektetés a kis pénzű megtakarítóknak nem sok van.