A fagyi és a bor

Két fagylalt gombóc árából két - három alkalommal berughat az ember. No ez nem a csodák birodalma, ez a hazai valóság. A minap számoltam ki ezt a lehetőséget. Két gombóc ára sok helyen már egy ezresbe kerül, a nagy tételbe exportált kunsági bor ára pedig úgy 160 forintot kóstál literenként.  Hihetetlen. A fagyit néhány óra alatt el lehet készíteni, míg a borhoz legalább 10 hónap szükséges kezdve attól, hogy nyitni kell az ültetvényen, metszeni, permetezni, szüretelni, bort készíteni. Ezek után nem csodálkozom, hogy szőlésznek meg borásznak nem tanulnak a fiatalok. Kérdés az is, hogy szőlészek a megemelkedett termelési költségek és az alacsony felvásárlási árak mellett meddig lesznek hajlandóak termelni? Ha kivágják a szőlőt a Kiskunságban, akkor mi fogja meg a futóhomokot? Akkor tényleg el fog sivatagosodni a térségünk. Élhetetlen lesz a környékünk, ugyanis a felmelegedést a szőlő lombja majd nem ellensúlyozza. Az emberek előbb - utóbb elköltöznek a térségből, lemegy az ingatlanok ára, elértéktelenedik az élet. Lehetne gyümölcsözni, de a statisztikai hivatal összeírásaiból azt látjuk, hogy ez sem tűnik váltási lehetőségnek. Bizonytalan a termelés. A téli fagyoktól talán nem kell tartani, de helyette bejönnek a tavaszi hidegek, a gyakori jégesők, az aszály is egyre többször  látogat el a térségünkbe, a víz egyre inkább hiányzik a földekről, a gyűrűs kutakban 8 méter mélyen még nem csillog a víztükör. Emellett július 1-től a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség is megjelenik a borászok költségeiben. Ha ezt is kibírja a szőlész és borász társadalom, akkor elmondhatjuk, hogy bármit túlél ez a szektor.