Szárítógépet szeretne? Így válasszon energiahatékonyat!

Mitől lesz energiahatékony egy szárítógép?

Először is tisztázzuk, miért fogyaszt a szárítógép sok energiát! A szárítási folyamat során az eszköz felmelegíti a levegőt, és ezt használja fel a ruhák szárításához. A levegő felmelegítése az, ami sok energiát igényel - de ma már létezik olyan technológia, amivel jelentős megtakarítást lehet elérni.

Kondenzátoros és hőszivattyús szárítógépek: mi a különbség?

A szárítógép típusai között alapvetően tehát a technológia a különbség. A legtöbb szárítógép kondenzátoros, ami egy régebbi technológia, ezt találjuk a régebbi modellekben, de sok új készülékben is. A működési elve a következő: a szárítógép felmelegíti a levegőt, amelyet a dobban keringet, és így szárítja meg a textíliákat. A kicsapódó kondenzvíz a tartályba kerül, és a felhasznált meleg levegő is távozik.

Ezzel szemben a hőszivattyús szárítógépek modernebb technológiával működnek, a működési elvük a hűtőgépekéhez hasonlít. Ezek a modellek a zárt rendszerben keringő nedves levegőt hűtik le és párátlanítják, így jóval alacsonyabb hőmérsékletre és kevesebb energiára van szükség. Nem elhanyagolható előny, hogy a ruhák alacsonyabb hőmérsékleten száradnak, így a folyamat sokkal kíméletesebb.

Mit jelent ez anyagilag?

A szárítógépek átlagosan 220 működési ciklust végeznek évente, ezért a gyártók általában ezzel számolnak az éves energiafogyasztás megadásakor. Míg a kondenzátoros szárítógépek évente nagyságrendileg 560 kWh energiát fogyasztanak, ez a hőszivattyús rendszereknél akár 175 kWh-ra is csökkenhet. Ez még a kedvezményes lakossági tarifa esetén is több tízezer forintos különbséget jelenthet, így érdemes a hőszivattyús technológiát választani.

A dob mérete is számít

Az energiafogyasztás mértékét befolyásolja az is, hogy mekkora a szárítógép töltési kapacitása. Érdemes tehát átgondolni, hogy hány főre vásároljuk a berendezést, és ennek megfelelő modellt választani:

• 1-2 fős háztartásokba elegendő a 7 kg töltési kapacitás.
• 4 főig 8 kg kapacitású dobbal számoljunk.
• Ha pedig 5-nél többen laknak egy háztartásban, akkor 9-10 kg töltési kapacitásra lesz szükség.

Érdemes-e lecserélni a régi szárítógépet?

Sok esetben érdemes elgondolkodni rajta, hogy a régi berendezés helyett egy új, modernebb készüléket válasszunk. A régebbi modellek esetén ugyanis nem ritka, hogy akár 900 kWh az éves energiafogyasztás. Itt még érezhetőbb a különbség az anyagiakban, arról nem is beszélve, hogy ezzel az évi fogyasztással már könnyen előfordulhat, hogy meghaladjuk a lakossági kedvezményes tarifa határát. Bár elsőre magasnak tűnhet az új szárítógép ára, akár 1-2 év után megtérülhet a beruházás és onnantól pedig gyakorlatilag nyereséget termel.

Néhány extra tipp az energiahatékony szárításért

Végül készültünk néhány tippel annak érdekében, hogy még energiahatékonyabban használhassuk a készüléket:

• Mosáskor figyeljük a mosógép centrifugálási sebességét! Győződjünk meg arról, hogy az adott ruhanemű típusához a lehető legmagasabb beállítást használjuk!
• A szárítógép használatakor ne haladjuk meg a maximális töltési mennyiséget, ugyanis efelett a szárítógép nem fog tudni hatékonyan dolgozni!
• Rendszeresen ürítsük a vízgyűjtő tartályt, és minden szárítás után tisztítsuk ki a szűrőt!
• Ha az adott modell kondenzátora nem rendelkezik öntisztító funkcióval, akkor tisztítsuk meg ezt is rendszeresen, hiszen csak így tud eljutni a meleg levegő a ruhaneműhöz.

Összefoglalva a fentieket tehát kijelenthető: bár a hőszivattyús szárítógép ára magasabb, érdemes ilyet választani, mert viszonylag rövid idő alatt megtérül. Nem beszélve arról, hogy a környezetre gyakorolt hatás is jelentősen kisebb.