BAON
Bács-Kiskun vármegyei hírportál
november 22., péntek
Két éve támadta meg Oroszország Ukrajnát. Van, aki azt mondja, hogy ez csak két szláv nép harca. Más szerint a NATO bekeríti Oroszországot, ezt pedig a Kreml nem hagyhatja. Azért indított támadást Oroszország, hogy Ukrajna ne kerüljön át a nyugati katonai szövetséghez. Erre egy elemző annyit válaszolt, hogy 2022 előtt a NATO az orosz szárazföldi határok nyolc százalékán volt határos Oroszországgal, most pedig ez 13 százalék. Nem ok nélkül.
A háborútól ugyanis megrémültek a finnek, akiknek az 1939-es téli orosz háborúból vannak tapasztalataik, ezért feladták sok évtizedes semlegességüket, és beléptek a nyugati katonai szövetségbe. Ugyanezen ok miatt lépett be a több mint kétszáz éves semlegességét is feladó Svédország is a minap. Nem régen az orosz hírügynökség, a Ria Novosztyi drón videóját néztem meg, amely a támadók által elpusztított Bahmutról szólt.
Egy nagyon jó orosz filmrendező alkotása, a 2013-ban forgatott Sztálingrád című film kockái jutottak az eszembe. Fjodor Bondarcsuk forgatta, aki az Oscar díjas – ukrajnai születésű – Szergej Bondarcsuk fia. A rövid drón felvétel után arra gondoltam, hogy megismétlődött 80 év után a sztálingrádi csata, ahol talán egyetlen ép ház sem maradt az ostrom után. A most szemben álló felek vesztesége elemzők szerint több mint félmillió halott, megnyomorított sebesült. Az elmenekült ukrajnai polgári lakosságot milliókra saccolják, a károkat több száz milliárd dollárra becsülik.
Hogy mikor lesz vége a két év óta folytatott háborúnak? Ennek megjóslására senki sem vállalkozik az elemzők közül. Közben naponta pusztulnak az oroszországi és az ukrajnai katonák, akik családtagjai, barátai, ismerősei vegyesen mindkét országban laknak millió számra. Ha egyszer véget ér a háború és találkoznak egymással, hogyan fognak egymásnak kezet nyújtani, hogyan fognak egymás szemébe nézni? Megjósolni sem lehet.