Világlátott filmek a Kecskeméti Rajzfilmstúdióból

A filmstúdió Kecskemét kulturális életében is folyamatosan jelen van. Tavaly gazdagították a városi gyermeknapi rendezvényeket (a Világlátott egérke sorozat vetítésével), készültek programokkal a Múzeumok Éjszakájára, volt kiállításuk Balatonfüreden, Kecskemét kulturális partner városában. És ez még csak a jéghegy csúcsa – tudtuk meg Mikulás Ferenctől, a stúdió alapító-igazgatójától.

– Tavaly háromszor is jártunk Debrecenben. Szerepeltünk a virágkarneválon, egy workshop keretében vetítettük a stúdió filmjeit, ott voltunk a 100 éves Apolló mozi jubileumi ünnepségén, ahol a 100 éve történt animációs sorozatból vetítettek két részt – sorolja a történéseket az igazgató. – Nyíregyházán egy 24 órás mesemaratonon iskolások olvastak fel meséket, amivel párhuzamosan 50 képet állítottunk ki a Magyar népmesék sorozatból, illetve meséket vetítettünk. Számos külföldi meghívásnak is eleget tettünk. Lassan ott tartunk, hogy külföldön jobban ismernek és becsülnek bennünket, mint idehaza.

– Merre jártak a világban?
– Januárban a Párizsi Magyar Intézetben vetítették filmjeinket, márciusban Tokióban tartottam vetítést, áprilisban a stuttgarti animációs filmfesztiválon képviselhettem és prezentáltam az egész magyar animációt. Júniusban Bécsben volt vetítés, júliusban a szöuli animációs fesztiválon voltam zsűritag, augusztusban Brüsszelben, novemberben Portugáliában volt vetítésünk. A fesztiválmeghívások a stúdiónak szerencsére nem kerülnek pénzbe, mivel a szervezők minden költséget állnak. Meg is kell dolgozni érte. Pekingben egy elő-zsűriben például volt rá eset, hogy reggel 8-tól este 11-ig egyfolytában filmeket néztünk, három napon keresztül.   [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Tavaly nyáron Mikulás Ferenc (jobbra), japán televíziós forgatócsoportot fogadott az 1957-ben alakult kecskeméti rajzfilmstúdióban
[/caption]

– Hogy szerepeltek a kecskeméti filmek a fesztiválokon?
– Ötven nemzetközi fesztiválon került versenybe filmünk. Kuriózum, hogy a Magyar népmesék sorozatunk tavaly megkapta a Magyar Filmkritikusuk díját, melyet sorozatnak korábban még sosem ítéltek oda. Szolnokon (Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál) harmadik helyezett lett Ulrich Gábor, a Memoir című rövid animációs filmje. Nagy szakmai elismerésünk továbbá, hogy a spanyoloknak készített Chico és Rita című filmet Oscar-díjra nominálta az Amerikai Filmakadémia.

– A rajzfilmstúdió tavaly is vonzotta a városba látogató turistákat?
– Az év során 97 gyerekcsoport járt nálunk, elég sokan kíváncsiak a stúdióra és a filmjeinkre. Itt el kell mondjam, hogy a várostól sajnos semmilyen támogatást nem kap a stúdió, mint kulturális intézmény. Pedig tevékenyen részt veszünk mind a helyi kulturális életben, mind az idegenforgalomban. Csak egy példa: a KAFF (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál) megrendezése minden évében öregbíti a város hírnevét, kevés olyan fesztivál van a városban, amelynek a közszolgálati televízió vetítené a reklámfilmjét. Tavaly a magyar közszolgálati televízióban és egy kereskedelmi mesecsatornán összesen 530 alkalommal vetítették animációs filmjeinket, melyek stáblistáján mindannyiszor megjelent, hogy készült a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban.

– Néhány hete mesecsatornaként működik az m2 tévécsatorna, ez hozhat új megrendeléseket?
– Bízunk benne. Tavaly többször tárgyaltam az illetékesekkel, most várom, hogy érdemben is történjen valami. A Mozgókép Közalapítvány csődje miatt több filmünk és sorozatunk félbemaradt. Ezek befejezéséhez szeretném megnyerni a Magyar Televíziót koprodukciós partnernek. Kányádi Sándor Világlátott egérke meséjének 13 tervezett epizódjából 7 készült el, Kormos István verses meséi hét epizódjából még hármat kellene finanszírozni, a cigány mesékből szintén 13 epizódot terveztünk, ebből egyelőre háromra van pénz.

– Min dolgozik jelenleg a tavaly átadott 3D-stúdió?
– Lázár Ervin A Négyszögletű kerek erdő című meséjén dolgozunk a kollégákkal, valamint a franciáknak készítünk egy egész estés animációs filmet. Különlegessége, hogy minden számítógépen történik, papírra már semmit sem rajzolódik.

– Mit tartogat látogatóinak az idei KAFF?
– Egyrészt gyümölcsöztetjük az évtizedek óta működő keleti kapcsolatainkat, másrészt megünnepeljük a nemzetközi és honi jubilánsokat. Ezúttal több hölgy, köztük stúdiónk két „kerek évfordulós" munkatársának – Horváth Mária és Keresztes Dóra – munkáiból is adunk ízelítőt. A Távol-Kelet animált gyümölcsei címmel a rendkívül változatos ázsiai animációs kultúrát szeretnénk népszerűsíteni a június 19–23-a között megtartandó fesztiválon. A magyarországi filmfesztiválok programjában csak elvétve látható animációs alkotásokon keresztül a nyugati, azaz az európai és amerikai filmművészet vizuális és történetmesélő hagyományától radikálisan eltérő világokba kapunk bepillantást. Kínától kezdve, Japánon, Dél-Koreán, Szingapúron keresztül Indiáig fogunk elzarándokolni júniusban.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója
[/caption]

– Még mindig a külföldi bérmunkából él a stúdió?
– Ezen a téren nincs különösebb változás. Filmkészítésre pályázhatunk állami pénzekre, a műhely működtetésére viszont nem. Sok gondunk van abból, hogy a mozgóképtörvény teljesen játékfilm-centrikus, filmstúdió nem is létezik benne, mint fogalom. Valóban megszűnt hazánkban a korábbi összes filmstúdió, kivéve a kecskeméti animációs stúdiót. A törvény faramuciságából adódóan az állami támogatásokból nem tudjuk elszámolni a stúdió működtetésével kapcsolatos költségeket. Ha nem lennének külföldi megrendeléseink, be is zárhatna a rajzfilmstúdió.