Pazarló az arzénmentesítés?

Az uniós előírások szerint egy liter vízben legfeljebb 10 mikrogramm arzén lehet, e fölötti értéknél Brüsszel a jövőben napi 100 000 euró bírságot szabhat ki. A mért érték kétszáz magyar településen magasabb a megengedettnél. Hazánkban sokáig 50 mikrogramm arzén lehetett egy liter vízben, azonban az uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarország vállalta – mert ezt feltételül szabták –, hogy bevezeti az unióban alkalmazott 10 mikrogrammos határértéket. Erről 2001-ben kormányrendelet született. Eddig egyszer kaptunk haladékot, hogy az engedélyezett határérték alá szorítsuk az ivóvizek arzén-szennyezettségét, az újbóli határidő december 25-én lejár. Az ivóvízminőség-javító programok ugyanakkor jelentős csúszásban vannak. Az érintett, „arzénos” településeken az átmeneti vízellátást a Honvédelmi Minisztérium egyik cége (HM EI Zrt.) által kifejlesztett víztisztító berendezéssel kívánja a kormány megoldani. A konténerek körül viszont sok a bizonytalanság.

Bács-Kiskun megyében főleg Tompa, Kelebia térségében magas a víz arzéntartalma. Mint azt Farkas Istvántól, a Halasvíz Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk: szolgáltatási területükön mind a tizennégy település érintett a problémakörben, azaz határérték fölötti az arzén- vagy az ammónium-tartalom, de van, ahol mindkettő.

– A kutakból kitermelt nyers vízben a 10 mikrogrammos határérték tíz-tizenháromszorosa az arzén mennyisége Tompán, Kelebián, Csikérián. De a vizet tisztítjuk, ezeken a településeken vas- és arzénmentesítést is végzünk, ezzel nagyjából 20-30 mikrogrammra csökkentjük az arzén literenkénti szintjét. Más településeken, ahol az 50 mikrogrammos határt nem érte el korábban az arzénmennyiség, nincs arzénmentesítés. Ugyanakkor magyar fejlesztésű víztisztító-technológiákkal dolgozunk Pirtón, Borotán, Kisszálláson, és ezek tudják biztosítani az unió által követelt szintet mind a vas-mangán, mind az arzén tekintetében. A bizonyítottan jól működő magyar technológiához ragaszkodunk, csak abban nem vagyok biztos, hogy ez egybeesik az uniós politika érdekével – mondta el Farkas István.

A Halasvíz Kft. vezetője szerint a 2002-től 2010-ig tartó előkészítéseket két év alatt is be lehetett volna fejezni, negyedakkora pénzből.
– Az önkormányzatok nyakába varrták az arzénmentesítés kötelezettségét, de pénzt eddig nem adtak hozzá. Magyarország elbaltázta a határidőket, így most átmeneti vízellátást kell biztosítani – palackos, zacskós vízzel, lajtos kocsival – folytatta az igazgató.
Hozzátette: tudomása szerint a honvédségi víztisztító mobilkonténereket jövő héten kezdik a megyébe szállítani, Tompára és Kelebiára, de cégüket eddig még nem tájékoztatták, hogyan lehet ezeket a berendezéseket a meglévő viziközmű-rendszerbe kapcsolni, milyen népegészségügyi előírások vonatkoznak rájuk. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Nem tudják még, hogyan lehet a mobil víztisztító-berendezéseket a rendszerbe kötni
[/caption]

– Úgy tűnik, nem lényeges a szakma és a helyi szolgáltatók véleménye, pedig tudtunk volna olcsóbb megoldást ajánlani. Véleményem szerint ez a megoldás azt a célt szolgálja, hogy az EU felé „ki legyen pipálva” a kötelezettség, hiszen 2014 derekáig nagy valószínűséggel befejeződik az ivóvízminőségjavító-program. A konténereket akkor várhatóan leszerelik és elviszik. Villámhárítás, felesleges pénzkidobás ez az EU aktuális igényeinek kielégítésére. Ráadásul a konténerek nem tudják biztosítani azt a vízmennyiséget, amelyet a jogszabály egy lakosra előír. Így valószínűleg módosítani kell majd a viziközmű-törvényt, és lentebb vinni a limitet – véli Farkas István.

Az ügyvezető szerint a berendezés kapacitása valószínűleg csak arra lesz elég, hogy aki akar, palackban vigyen vizet otthonába a telepített konténertől. Arról az ügyvezető nem tud, hogy a konténer használata a lakosság részére kötelező lenne. Viszont kijelentette: a hazánkban fogyasztott víz nem okoz olyan egészségügyi kockázatot, ahogy az sok helyről visszaköszön a médiában, hiszen a magyarok étkezési szokásai jelentősen eltérnek a nyuga-európai országokétól, például mi sokkal kevesebb tengeri halat és más terméket  fogyasztunk (ezeknek magas az arzéntartalma).

Rákot okozhat az arzén

Az ÁNTSZ közleménye szerint az ivóvízben előforduló koncentrációk hosszan, évtizedeken át tartó bevitele esetén csak sok év után okoz észrevehető tüneteket. Ezek elsősorban bőrtünetek, fokozott elszarusodás, a bőr pigmentációjának növekedése vagy éppen csökkenése. Nehézséget jelent, hogy előfordulásuk nemcsak arzénhez köthető, és a növekvő életkorral egyébként is előfordulhatnak hasonló tünetek. Emellett nagyobb koncentrációban rákkeltő hatása lehet, elsősorban a bőr-, tüdő- és húgyúti daganat kockázatát növeli meg.

A baon.hu a Petőfi Népe lapcsalád tagja.