2 órája
Elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíját Szabó Árpád halasi viseletkészítő
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjasaként folytatja tanulmányait Szabó Árpád. A hároméves művészeti alkotómunkát támogató ösztöndíjra csaknem tízszeres túljelentkezéssel több mint 900 művész adta be pályázatát, halasi viseletkészítő a népművészet kategóriában azon kilenc szerencsés alkotó közé került, akiknek oda ítélte az ösztöndíjat a döntőbizottság.
A 2018-ban indult, három évre szóló ösztöndíj célja az alkotó- és előadó-művészeti, valamint művészetelméleti tevékenység támogatása, a magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységek anyagi feltételeinek megteremtése mellett az ösztöndíjasok szakmai kapcsolatainak bővítése, alkotásaik népszerűsítése, életpályájuk dokumentálása.
Fotó: Pozsgai Ákos / archív-felvétel
Az MMA 2024-2027. évi művészeti ösztöndíj programjára április 2-ig lehetett jelentkezni. A nyertesek a pályázathoz benyújtott munkatervük megvalósítására havi kétszázezer forintos juttatást kapnak három éven át. A Magyar Művészeti Akadémia 2024-2027-es ösztöndíjas időszakának ünnepélyes megnyitója a Pesti Vígadóban, az MMA székházában volt kedden délelőtt.
– Büszkeséggel tölt el, hogy a következő három évben ösztöndíjasként fejlődhetek és alkothatok az Akadémia támogatásával. Hálás vagyok a lehetőségért, és izgatottan várom az előttem álló művészeti kihívásokat – írta közösségi oldalán a kiskunhalasi Szabó Árpád, aki azon száz szerencsés 18 és 50 év közötti alkotók közé tartozik, akik az MMA tíztagú döntőbizottságának döntése szerint 11 különböző művészeti kategóriában végezhetik tanulmányaikat.
Édesanyjától tanulta a mesterséget a halasi viseletkészítő
Szabó Árpád pliszírozott ruháit legutóbb idén márciusban láthatta a halasi közönség a Szedjük ráncba – Pliszírozás régen és ma címmel nyílt népművészeti kiállításon a Csipkeházban, a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület szervezésében.
A családban hagyományozódott a mesterségbeli tudás a halasi viselettervezőre, aki az édesanyjától tanulta a viseletkészítést, majd önálló tevékenységként a pliszírozást választotta. A pliszírozást ma már igen kevesen űzik, annak ellenére, hogy időnként újra és újra felbukkan a divatban, napjainkban a nagy divatházak, például a Chanel és a Dior is szívesen alkalmazza.
A magyar népviseletnek is része volt
– A pliszé, vagy más néven, a berakás, redőzés, ráncolás, tűzés a magyar népviseleteknek is része volt. A köznép a felső társadalmi rétegek öltözködéséből vette át ezt az igen dekoratív díszítési módot. Egyszerűbb megfogalmazásai azonban egyes viseleteken már korábban is kialakulhattak, a praktikum és a szépség találkozási pontján. Készítették a kisebb-nagyobb hajtogatásokat kézi berakással, fapálcával, vagy úgynevezett szoknya ráncoló fácskával is. Később aztán a kartonpapír nyújtott nagyobb szabadságot, vagy szélesebb variációs lehetőséget a mintázásban. A hajtások rögzítését apróbb levarrásokkal oldották meg, vagy némi találékonysággal a nedves anyagot felforrósított kővel vagy frissen sült kenyérrel nyomatták le.
