Kiskunfélegyházán építi fel új logisztikai központját a Lidl Magyarország – galériával

Az elmúlt 20 év során a Lidl Magyarország hazánk piacvezető kiskereskedelmi áruházláncává nőtte ki magát. 3,5 millió magyar háztartás választja a mindennapos bevásárláshoz. Rendkívül büszkék vagyunk erre, de mindez felelősséget is jelent, hiszen a magyar emberek, a magyar háztartások számítanak ránk. Ez megmutatkozott a Covid idején, valamint a Covid és a háború okozta magasabb inflációs környezet időszakában is – fogalmazta meg az ünnepélyes alapkőlerakáson Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke. Hangsúlyozta, ma nemcsak egy épület alapkövét teszik le Kiskunfélegyházán, hanem a jövő fejlődésének zálogát. Céljuk, hogy a magyar gazdaság egyik zászlóshajójaként az elsők között járuljanak hozzá az ország további fejlődéséhez. 

A továbbiakban elmondta, az 50 milliárd forintos beruházás az egyik legnagyobb magyar építőipari vállalat, a Market Zrt. kivitelezésében valósul meg. Az épület teljes alapterülete több mint 83 ezer négyzetméter, vagyis nagyjából 12 labdarúgópálya férne el rajta. Hatalmas méretét jelzi az is, hogy európai vonatkozásban a Lidl egyik legnagyobb alapterületű központja jön létre Kiskunfélegyházán. A jelenlegi tervek szerint 2026 októberében érkeznek be az első kamionok a központba, amely 65 áruházat szolgál majd ki. A beruházással több mint 400 új munkahelyet teremtenek Kiskunfélegyházán. A Lidl Magyarország 10 ezer munkavállalójával a kilencedik legnagyobb munkáltató Magyarországon – részletezte Szlavikovics Zita. 

Rakonczai Róbert, a Lidl Magyarország ingatlanfejlesztési és beruházási ügyvezető igazgatója elmondta, a beruházást sokéves előkészítő munka előzte meg. Idén érkeztek el ahhoz a fordulóponthoz, amikor elkezdhették a kivitelező kiválasztását és év elején a tereprendezéssel hivatalosan is elkezdődött a kivitelezés. Céljuk, hogy Kiskunfélegyházán egy piacvezető vállalathoz méltó, európai színvonalú, minden igénynek megfelelő logisztikai központ jöhessen létre. A tervezésnél fontos szempont volt a fenntarthatóság. Az ipari hűtéstechnológiák beépítésénél környezetbarát hűtőgázt használnak, a maradék hőveszteséget (hulladékhőt) a téli időszakban a raktár fűtésére használják. Az épület tetejére 1,5 MW teljesítményű napelemes rendszert telepítenek, ami mintegy 150 családi ház napelem-teljesítményének felel meg. Az energiahatékonyság jegyében led-világítást használnak a teljes épületben. Az irodai részen hőcserélős szellőzőrendszert, hőszívattyús hűtő-fűtőrendszert építenek ki. Az épület mellett mintegy 10 ezer négyzetméteren biodiverz területet alakítanak ki önfenntartó növényzettel, amivel szintén szeretnének hozzájárulni az élhető környezet megteremtéséhez. Ezenkívül a központ mellett 300 személygépkocsi és 100 kamion parkolására biztosítanak lehetőséget. Emellett létesítenek elektromos töltőállomásokat és kerékpártárolót is – sorolta Rakonczai Róbert.

A beruházás elindulásával együtt Kiskunfélegyháza is fejlődik

Csányi József polgármester örömét fejezte ki a beruházás elindulásával kapcsolatban, hiszen ezzel együtt Kiskunfélegyháza is fejlődik. Mint mondta, a félegyháziak is érezni fogják a logisztikai központ előnyeit, hiszen négyszáz munkavállalónak, családnak teremtenek biztos megélhetést. Ezeknek az embereknek nem kell más városokba ingázni, ezáltal pedig több idejük jut családjaikra. 

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója elmondta, céljaik nagyon tiszták és világosak: minőségi munka, szervezettség, hatékonyság és partnerség. Partnerség a megrendelővel, az országgal, a társadalommal és a környezettel. Ennek jegyében ajánlotta fel Csányi József polgármesternek a vállalat támogatását. Arra kérte a város vezetőjét, hogy jelöljön ki egy félegyházi civil szervezetet, amelyet támogathatnak, mert szeretnék a munkájuk eredményének egy részét visszaforgatni a város javára.  

Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy a jóléti államok vagy szociális piacgazdaságok példájából évtizedek óta látjuk, hogy amennyiben a magántőke és a közszféra szövetségre tudnak lépni, és találnak olyan célokat, amelyek kölcsönösen és gyarapítólag, összességében a közjót szolgálva hatnak egymásra, akkor abból nemcsak egy térség, hanem az egész ország profitál. Ez a beruházás egy ilyen példája a fent említetteknek. Ráadásul ez a nagyszabású projekt Magyarország Kormánya azon erőfeszítéseit is támogatja, hogy a Dél-Alföld régiót is a
fejlődés útjára állítsa.