Tanyai iskolák: Kecskeméten már a 19. században nagy figyelmet fordítottak az oktatásra

Mint arról már az előző múltidéző írásainkban szóltunk: Kecskemét város nagy kiterjedésű külterületén a tanyai-pusztai népoktatás az 1856/1857-es tanévben kezdődött el bérelt tanyaépületekben. Az ezredéves évfordulóra, 1896-ra a négy évtizedes fejlődés után a tanyai iskolák száma 10-ről 16-ra emelkedett, a mindennapi iskolába járók száma megháromszorozódott. A múltidézést most az 1897–1914 közötti időszakkal folytatjuk Horák Béla Tanyai (Pusztai) népoktatás Kecskemét város külterületén (1897–1947) című könyve segítségével. Illusztrációkat Sebestyén Imre gyűjtő hagyatékában lévő képeslapokból válogattunk a témához.

Nagy iskolaépítési program 

Kecskemét tanyavilága egyre jobban benépesült, megélhetés szempontjából sokan választották új otthonukként a külterületi tanyavilágot. Ezzel párhuzamosan a külterületi tanyai iskolák száma folyamatosan változott. Régiek szűntek meg, újabbak létesültek. 1880 és 1896 között például 12 új jött létre. A nagy iskolaépítési programnak a „mozgatórugója” Pásthy Károly volt, aki 27 éven át a kecskeméti községi népiskolák élén állt. 

Jobb körülmények az iskolákban

Az új iskolaépületeket tágas, világos tanteremmel, korszerű tanügyi felszereléssel, kétszobás, kényelmes tanítói lakással, melléképületekkel és 2 kh tanítói földdel adták át. A tanítói állásokat elsősorban a családos, de kiváló képességű, nagy munkabíró teljesítménnyel rendelkező tanítókkal töltötték be. A négyosztályos iskolát hatosztályossá építették ki. Általánossá tették az ismétlőoktatást. Szaklapok és szakkönyvek beszerzésével segítették a tanítók korszerű önképzését. Megszervezték a tanyai (pusztai) iskolák kiskönyvtárát.

Városon belül is épültek iskolák

1904-ben Pásthy Károly, egyéb elfoglaltságára hivatkozva, népiskolai igazgatói tisztéről lemondott. Igazgatósága idején a városon belül három kerületi iskola épült. A negyedik, a máriavárosi iskola éppen lemondása évében készült el. Ezenkívül a pusztán közel 30 iskola jött létre, mely szintén az ő nevéhez fűződik. 

Utódja jól ismerte a tanyai oktatást

Pásthy lemondása után ideiglenesen Kerekes József helyettes igazgatót bízták meg az igazgatással. Mindjárt hivatalba lépése után megkezdte a tanyai iskolaépítések sürgetését. Jól ismerte a tanyai lakosság életkörülményeit, mivel ő maga is tanyán (Monostor-pusztán) született. Kerekes József monostor-pusztai tanító fiaként szívvel-lélekkel végezte elődjének, Pásthy Károlynak példamutató munkáját. Kiváló tanító volt, több kitüntetést kapott munkásságáért.

A gyerekek majdnem fele nem járt iskolába

1904–1905-ben a tanyai tankötelesek közül 44 százalék beiskolázatlan maradt. Az iskolaépítés üteme lelassult, aminek az volt az oka, hogy a költségek megduplázódtak. A tanköteles tanulók közül 707 tanuló azért nem járt iskolába, mert öt-hat kilométer távolságban volt a legközelebbi iskola. Különösen a téli és esős tavaszi időben (sáros utak) a szülők nem engedték a gyermekeket ilyen távolságra. Éppen ezért a külterületen még több pusztai iskolára volt szükség, hogy az áldatlan állapot valamiképpen javuljon.

A földrengés nagy károkat okozott

Az 1911. július 8-ai nagy földrengés a tanyai iskolákban is jelentős károkat okozott, szerencsére iskolaidőszakon kívül történt, így nem voltak gyerekek az épületekben. Teljesen lakhatatlanná vált a Budai úti, a katonatelepi, a talfáji, a szarkási, a Benei úti iskola. Jelentősen rongálódott meg az Úrréti iskola, a felsőcsődöri iskola, a Felsőszentkirályi iskola. Csekély mértékben sérültek a vágójárási, a felsőszékdűlői, a Kláber-telepi, a kisfái, a ballószegi és Helvécia-telepi iskolaépületek. A legnagyobb rongálódást tehát a város nyugati és északnyugati pusztáin levő iskolaépületek szenvedték. Nagyon jelentéktelen, vagy éppen semmi rongálódás sem fordult elő a többi iskolaépületeken.

Folytatjuk.