Kamilla, a fény leánya – új, élő társasjáték a bajai Türr István múzeum falai között – galériával

Barabásné Karai Dóra, a Türr István Múzeum múzeumpedagógiai munkatársa és Pallós Boglárka konduktor, pszichopedagógus tanár közösen számoltak be az új élő társasjátékról, és a Kamilla, a fény leánya című kiadványról. Mint elmondták, a múzeumpedagógia lényege, hogy kapcsolatot teremtsen a múzeumi műtárgy és a látogató között kortól függetlenül, az óvódásoktól a szenior korosztályig mindenkihez szólni szeretne.

– Nagyon örülünk, hogy a hozzánk látogató helyi és vidéki oktatási és nevelési intézmények diákjai mellett szép számmal vannak speciális nevelési igényű csoportjaink is. Az állandó kiállításokhoz kapcsolódóan vannak ismétlődő tematikáink, de egy pályázat vagy felmerülő ötlet kapcsán születnek új foglalkozások is, amelyekkel próbáljuk frissíteni, még érdekesebbé tenni a gyerekek számára a múzeumi látogatást – fogalmazott Pallós Boglárka.

A NOBORDER pályázat a Ruha teszi a nőt? című időszaki kiállítással vette kezdetét, amelynek alapja a 2020-ban, Sükösd mellett feltárt bronzkori, unikális sírlelet.

– Az erre épülő programjaink között szerepel a divat korszakokon átívelő jelentősége, a forma- és mintagazdagság megjelenése az azonos időben, de különböző földrajzi helyeken élt nők ruházatán, valamint a sírlelet hazai és nemzetközi tudományos vizsgálataiból kiderült újdonságok feldolgozása. Ehhez kapcsolódóan készítettünk egy ismeretterjesztő, játékos feladatokat tartalmazó munkafüzetet. A meglévő régészeti tudás és a bronzkori tanulmányok alapján, mégis a gyerekek érdeklődési körét és életkori sajátosságait figyelembe véve – mondta Pallós Boglárka.

Egy társasjátékot is készítettek

A füzet tartalmaz egy társasjátékot is, amely Kamilla sírjának feltárását, az ásatás előkészítő és utómunkálatainak izgalmas lépéseit is bemutatja. Ezt adaptálták élő társasjátékká.

Barabásné Karai Dóra hangsúlyozta: a régészeti munkának csak a kezdete, hogy a szakemberek találnak egy leletet, azt a felszínre hozzák, megvizsgálják és kiállításra kerül a múzeumban. Valójában ezzel veszi kezdetét az a szerteágazó feladat, melynek során a lehető legtöbb információt próbálják kikutatni az adott leletről. A Kamilla mellett megtalált növényi mintákból, a lábtekercsekben fellelt szövetmaradványokból, a csontokból vett DNS-mintákból a bronzkorban e területen élt emberek életmódjáról, szokásrendszeréről sokat tudtunk meg.

– Az időszaki kiállításhoz kapcsolódó új foglalkozásunk ezt a nagyon hosszú ideje tartó, most is folyamatban lévő kutatást célozza meg, és ennek az eredményeit mutatja be. Nagyon sok szakember kutatja ezt a leletet, hiszen a sírban talált ékszerek és bronztárgyak testen és a váz mellett való elhelyezkedése ilyen bolygatatlan állapotban ritka. Például a Kamilla lábán megtalált spirális bronz tekercs bizonyítja, hogy nemcsak a karon, hanem a lábakon is hordtak ilyen ékszereket a nők – fogalmazott Barabásné Karai Dóra.

A lelet legérdekesebb eleme a páratlan borostyán nyakék

Ami a központi eleme és talán a legérdekesebb lelete ennek a sírnak, az a páratlan borostyán nyakék, amin egy félgömb formájú, kereszt alakban bevésett körülbelül öt centiméter átmérőjű borostyánkő található. Ezen kívül egyetlenegy helyen, Dániában találtak hasonló leletet. A kutatások nyomán kiderült, hogy a borostyánt a Baltikumból feltételezhetően kereskedelem útján juttatták el ide.

– Ezeket az információkat gyereknyelvre fordítva rejtettük el a füzetbe, mert a célunk az, hogy a fiatalok játékos formában ismerkedjenek meg a különböző kutatási területekkel, az őskori Közép-Európa lakóinak életmódjával, ezzel kapcsolatot tudjunk teremteni közöttük és a múzeumi tárgyak között – fogalmazott a múzeumpedagógiai munkatárs.

Nemcsak a diákokra, hanem felnőttekre is gondoltak, csapatépítő foglalkozást terveznek, ahol kérésre a régészek bemutatják a tárlatot és az élő társasjáték a felnőttek részére is izgalmas mulatságként szolgálhat.

A sírmellékletek között található egy kőtojás is

– A sírmellékletek között található egy csodálatosra csiszolt kőtojás is. A gyerekeknek izgalmas dolog, hogy ezt a tárgyat a vitrinben megnézhetik, a másolatát kézbe foghatják, kikutathatják a kőtojás szimbolikus jelentőségét, a bíbic tojásával nagy hasonlóságot mutató kőtárgy használati funkcióira képzeletükben alkothatnak választ – mondta Pallós Boglárka. 

– A nőket, anyukákat, nagymamákat, dédiket figyelembe véve próbáltuk a füzetünket felépíteni, hogy látszódjék, milyen fontos szerepet töltött be bármely történelmi időszakban egy nő. Kitérünk a sárközi nőre, a tudós nőre, a modern kori nőre és természetesen Kamillától indulunk, aki egy különleges, 21–25 év közötti, vörösesbarna hajú, zöldesbarna szemű hölgy lehetett – részletezte Pallós Boglárka.

A napszimbólumot jelképezik

Dr. Pásztor Emília, a Türr István Múzeum munkatársa egy különleges régészeti szakterület elismert kutatója, az égbolt jelenségeinek a hitvilágban, a viseleteken és tárgyakon való megjelenését kutatja.

– A bronzkori embernek az égbolt jelenségeihez való kapcsolatát kutatva azt feltételezi, hogy Kamilla ékszerein a spirális alak, a koncentrikus körök, a kör alakba vésett kereszt mind napszimbólumot jelképez. Az időszaki kiállításban bemutatott magyarországi és Európa más területeiről származó bronzkori leletegyüttesek lényeges hasonlóságot hordoznak. Ebből egyfajta egységességre, kapcsolatiságra következtethetünk. Eszerint nem egymástól elzárt, izolált közösségekben élhettek, hanem élénk kereskedelmi és kulturális kapcsolatban állhattak egymással. Bizonyítékul szolgál Kamilla Baltikumból érkezett borostyán medálja vagy a lengyelországi területről származó bronz alapanyag, vagy a szerpentinit kőtojás a Dinári-hegységből –részletezte Barabásné Karai Dóra.

A gyermekek számára érdekes témákat gyűjtöttek a füzetbe

A füzetbe számos olyan témát gyűjtöttek össze, melyek érdekesek lehetnek a gyermekek számára. Olyan kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők, hogy hol és hogyan élhetett Kamilla és a bronzkori ember? Mit ettek? Miként öltözködtek? Fontos volt-e számukra a divat? A régészeti kutatások nyomán arra is következtethetnek, hogy melyek voltak a női és a férfi szerepek?

 Az élő társasjátékkal egybekötött foglalkozáshoz új demonstrációs eszköztárral készültek fel a Türr István Múzeum munkatársai.