2 órája
A kecskeméti tanyai iskolák a tudás fellegváraként működtek
Kecskemét történetében az oktatás mindig is fontos szerepet kapott. A 19. század második felében és a 20. század első felében a kecskeméti tanyai iskolák is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a lakosság műveltsége, tudása gyarapodott.
A tanyai népoktatás kecskeméti történetét követjük nyomon ezekben a hetekben a Múltidéző írásainkban. A városban tanyai-pusztai népoktatás 1856/1857-es tanévben kezdődött el bérelt tanyaépületekben. A kecskeméti tanyai iskolák, a tanulók és a tanítók száma is fokozatosan nőtt. Mindezekről teljes körű képet ad Horák Béla Tanyai (Pusztai) népoktatás Kecskemét város külterületén (1897-1947) című könyve. Illusztrációkat Sebestyén Imre gyűjtő hagyatékában lévő képeslapokból válogattunk.
Forrás: Sebestyén Imre hagyatéka
Szépírástól az egészségtanig
Pásthy Károly egyébként 27 éven át állt a kecskeméti községi népiskolák élén. Neki köszönhető, hogy a tanyavilágban a népoktatás első „szellemvárai” sok-sok küzdelem és anyagi áldozat árán felépültek. Érdekesség, hogy 1899-1900. tanévben például a következő tantárgyakat oktatták az iskolaszék által jóváhagyott órarend szerint: Hités erkölcstan, Beszéd és értelemgyakorlat, Írás és olvasás, Ütemes írás (szépírás), Helyesírási gyakorlatok, Fogalmazás (és javítás), Olvasás, Nyelvtan, Földrajz, Hazai történelem, Természettan, Természetrajz, Egészségtan, Vegytan, Alkotmánytan (fiúk), Ének és Rajz. Ezenkívül a III.-VI. osztályos fiúk az őszi és tavaszi hónapokban heti kettő órai tornatanításban részesültek, a lányok pedig kézimunkát is tanultak heti két órában.
Hadikórházként is működtek az iskolák
Pásthy Károly 1904-ben mondott le tisztségéről. Igazgatósága idején a városon belül három kerületi iskola épült, többek között a mai Zrínyi iskola. A negyedik, a máriavárosi iskola éppen lemondása évében készült el. Ezen kívül a pusztán közel 30 iskola jött létre. Intézkedései folytán az iskolák felszereltsége is bővült. Az I. világháború alatt a belterületi iskolák nagy részét hadikórházak céljára lefoglalta a katonaság. A tanteremhiány miatt az iskolába járást korlátozták. A pusztákon a tantermek megmaradtak, de a tanerők nagy része hadbavonult. Az otthon maradt tanítók felváltva három pusztai iskolánál is tanítottak.
Nagy iskolaépítési akció indult
A pusztai népoktatás helyzete az 1920-as évek végén jelentősen javult Kecskeméten is. Sorra épültek az új iskolák, köszönhetően Klebelsberg Kuno gróf vallás és közoktatásügyi miniszternek. Kecskemét viszonylatában is jelentős volt az iskolaépítési akció. A pusztai népoktatásügyet 28 új iskolaépület felépítésével a kornak és igényeknek megfelelő nívóra emelték.
Kecskemét új iskolái
1926-ban a következő iskolák épültek meg: Alsóméntelek II, Alsómonostor II, Felsőalpár, Görbemajor, Jász úti, Kisbugac, Kisfái II, Kiskecskemét, Kiskőrösi úti, Kisnyír, Korhánköz, Koháry Szt-Lőrinc III, IV, V, Lakitelek, Méheslapos, Mindszenti úti, Monostori úti, Felsőmo-nostor, Nagykőrösi úti, Sóhordó úti, Szarkás, Szolnoki úti, Selyemhegyi, Téglagyári, Világoshegyi, Hetényegyháza II és Miklóstelep II.
1926. október 4-én országos ünnepség keretében avatták fel a 28 pusztai iskolát, a ceremóniát a Méheslaposi iskolánál tartották meg.
Forrás: Sebestyén Imre hagyatéka
Az építkezést a helyi téglagyár sem győzte
Az óriási téglaszükségletet a kecskeméti téglagyárak nem tudták fedezni, így Budapestről, Örkényből és Új-Kécskéről kellett óriási fuvaráldozatokkal a hiányzó 40 százalékot beszerezni. A teljesen járhatatlan agyag és homok utakon a szállítás óriási nehézségekbe ütközött. Mindezeket tetézte, hogy az összes munkálatot a legnagyobb mezőgazdasági dologidőben, a legmagasabb munkabérek idején hajtottak végre.
Nőtt az általános népműveltség
A kecskeméti községi népiskolák nevelési-oktatási eredményét legjobban az általános népműveltség nívójának emelkedése mutatja. Például 1899-ben a lakosság 58 százaléka tudott írni-olvasni, 1920-ban már 77 százalékuk, tehát közel 20 százalékkal növekedett az írni-olvasni tudó lakosság számaránya. Az analfabétizmus elleni küzdelem eredményeit a községi tanítótestület áldozatos, kitartó munkájának lehet köszönni.
Klebelsberg Kuno, az éleslátású európai műveltségű miniszter nem feledkezett meg az iskolán kívüli népművelésről sem. Az egész országban nagy kultúrmisszió indult a népművelés terén is.
Állami kézbe kerültek az iskolák
A tanügyi kiadások csökkentése érdekében a harmincas években a tanyai iskolák egy részét folyamatosan állami kezelésbe adták át. A II. világháború nehézségei után 1948-tól már valamennyi kecskeméti belterületi és külterületi általános iskola államosítása megtörtént.
A kecskeméti tanyai iskolák tanítói becsülettel tanítottak
A kecskeméti külterületi pusztai népoktatásban sok-sok sorscsapás ellenére is a községi néptanítók hivatásuknak megfelelően becsülettel, szorgalommal végezték mindvégig oktató-nevelő és népművelő munkájukat. A pusztai iskolák száma négyszeresére, a tantermek száma ötszörösére, az ott tanítók létszáma pedig nyolcszorosára emelkedett ötven év alatt.
