Kada Elek új szellemiséget vitt a városházára

Kada Elek életéről, munkásságáról a legutóbbi múltidéző cikkünkben már több érdekességet feltártunk, most tovább folytatjuk a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunk alapján. Illusztrációként a régi képeslapokat ezúttal is Sebestyén Imre hagyatékából válogattunk. 

Elődje nyomdokain haladt

Mint írtuk: Kada Elek 1897-től 1913-ig, haláláig volt Kecskemét város polgármestere, munkássága ma is példaértékű. Elődje, Lestár Péter polgármester nyomdokain indult el és sok megkezdett munkáját fejezte be. Nevéhez kötődik a Rákóczi út kialakítása, a katolikus bérház, az Iparos Otthon, a műkerti Művésztelep az Alkotóházzal, illetve számos iskola és gyár. 

Vasútépítés

Lestár és Kada is támogatta a vasútépítést. Mindketten tisztában voltak vele: fontos a vasút gazdasági szerepe. Tíz év alatt, 1895 és 1905 között városi segítséggel épült a fülöpszállási-, a tiszaugi-, és a lajosmizsei vasút- vonal. A vasutak mentén szőlő-, gyümölcs és zöldségtermelő kultúra honosodott meg, az ott élőket a vasút kapcsolta Kecskeméthez.

Építőművészetet fontosnak tartotta

Levéltári forrásból, Péterné Fehér Mária főlevéltáros írásából kiderül: Kada Elek maga is törekedett arra, hogy a városban a magyar építőművészet legújabb irányai jellegzetes kifejezést nyerjenek. Kecskemét elsősorban a 19-20. század fordulóján keletkezett épületekkel írta be nevét a magyarországi építészettörténetbe. A Rákóczi úton az első látványos eredmények láttán az országos sajtó biztatta Kecskemét építtetőit. Az elkészült műveket példává emelték és ettől már csak egészséges hiúságból is folytatták Kecskeméten az újabb szellemű építkezéseket.

Új városkép

A kialakuló új városképi együttes épületei a központban alkalmazkodtak a megmaradt régi épületekhez. Magasságuk és tömegük szerint léptékbeli középarányt jelentettek a magas templomok és földszintes polgárházak és főleg a külső városrészekben elhelyezkedett nagytömegű parasztházak között. A középítkezések lendületet adtak a városi lakosság – főleg a polgárosodottabb, anyagiakban gyarapodó réteg – építkezéseinek. Polgári házak emelkedtek ki a főtérről kivezető utcákon, terek mentén. Nem minden esetben épült új ház, gyakran a 18. századi alapra készítettek emeletet, vagy alakítottak ki új homlokzatot. Ezek a városközpontban, ha magasságuk különbözött is, egységes utcaképet alkottak. A városmagtól északra eső homokos területen villanegyed kezdett kibontakozni.

Örömmel lett polgármester

Életét számos internetes oldalon is megírták. Kada Elek Kecskeméten született 1852. május 2-án. Édesapja Kada Endre, Kecskeméten nagy tekintélynek örvendő orvos volt. Középiskolai tanulmányai a kecskeméti Római Katolikus főgimnáziumban végezte. Utána jogi tanulmányokat folytatott a kecskeméti és a pozsonyi jogakadémián. Joggyakorlatát a fővárosban kezdte – mint fogalmazó – 1875-ben ügyvédi vizsgát tett és visszatért Kecskemétre. 1876-ban megnősült: feleségül vette Ferenczy Augusztát, aki unokahúga volt Erzsébet királynő kedvelt felolvasónőjének, Ferenczy Idának.

1897-ben a város törvényhatósága egyhangúlag polgármesterré választotta. Vele új szellem költözött az akkor megépült Városháza falai közé. 1897. január 28-án a törvényhatóság előtti székfoglaló beszédében a következőket mondta:

„Nem a címet köszönöm meg, amit adtak, hanem azt, hogy alkalmat adtak arra, hogy szülővárosomba visszatérhettem, s férfikorom delén összes erőmet szülővárosom szolgálatába bocsáthatom.” Ezután kezdte el azon alkotásainak sorozatát, melyekkel beírta nevét a város történetébe.