2024.06.30. 19:50
Kada Elek példaértékű munkájával beírta nevét a történelembe
Lestár Péter mellett Kada Elek volt a múltban, aki Kecskemét polgármestereként sokat tett a város felvirágoztatásáért a 19. század végén, 20. század elején. Polgármestersége idején készült el a Rákóczi út és a Művésztelep is.
A város múltját a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunk alapján idézzük fel. Illusztrációként a régi képeslapokat ezúttal is Sebestyén Imre hagyatékából válogattunk.
Fotó: Sebestyén Imre hagyatéka
Elődje nyomdokain
Kada Elek 1897-től 1913-ig, haláláig volt Kecskemét város polgármestere, munkássága ma is példaértékű. Juhász István Kecskemét város építéstörténete című könyvében olvashatjuk: Kada Elek elődje, Lestár Péter polgármester nyomdokain indult el és sok megkezdett munkáját fejezte be. Szervezésében szanálták és építették be a 42 méter szélességű, mai Rákóczi út nyomvonalát. Gavallérosan honorálta azokat az építtetőket, akik törekvéseit támogatták. Nemcsak telekárra vonatkozó részletfizetési kedvezményt, önköltségi áron 10-15 éves törlesztés mellett téglát kaptak a Rákóczi úton, vagy a főtéren építkezők.
Rákóczi úton sorra építkeztek
A mai Rákóczi út 1903-ban az egykori Temető-kis utca és Temető-nagy utca által közrefogott 40 lakóház bontásával keletkezett. A Sugár úton az első épület a Cifrapalota volt. Ezt követően épült fel a Leszámítoló és Pénzváltóbank, majd a Törvényszék, a Kaszinó és Gazdasági Egyesület háza. A főtéren és környékén is több épület fűződik nevéhez, mint a katolikus bérház vagy az Iparos Otthon.
Művésztelep is a nevéhez kötődik
A belvároson kívül is letette névjegyét Kada Elek, hiszen az ő érdeme a városi beruházásként felépített műkerti Művésztelep, mely az Alkotóházzal és a hat művészvillával 1912-ben kezdte meg működését. Sokat fáradozott ipari üzemeknek Kecskemétre telepítése érdekében. Segítségével és kedvezményeivel lett Kecskeméten konzervgyár, gépgyár és vasöntöde (a volt Kádgyár) és a Schiffer Cipőgyár.
Fotó: Sebestyén Imre hagyatéka
Laktanyáktól az iskolákig
Lestár és Kada idején épült fel öt laktanya, melyekkel a lakosság katona elszállásolási gondjait enyhítették. Miután a laktanyák a város peremrészein álltak, ezért az esztétikusabb városkép formálásában kevesebb szerepük volt, mint a belvárosi iskoláknak, melyekre a két polgármester különös gondot fordított. A város pénzéből építették fel a Budai utcai „Sárga iskolát”, a Hosszú utcait, a Czollner térit és a Zrínyi iskolát. Anyagilag támogatták és a terület szanálásával segítették a Református Újkollégium és az állami Reál iskola (mai Katona József Gimnázium) felépítését. Két utóbbi tanintézetért éppen olyan harcot vívott Kada Elek, mint korábban a Tanítói Árvaház megszerzéséért.
Folytatjuk
