Eltűnt 31 ezer lakos a rendszerváltás óta

Az évtized végére félmillió alá csökkenhet a megye népessége, hacsak valami csoda nem történik. Évről évre átlagosan 2400-zal többen hunynak el, mint amennyien megszületnek. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2014-es adatokat feldolgozó évkönyvéből. Az említett évben 513 ezren éltek a megyében. Az adatokból az tűnik ki, hogy a népességcsökkenés problémája alapvetően annak következménye, hogy évről évre kevesebb gyermek születik. Míg a rendszerváltás évében 6956, de még a Bokros-program bevezetésének esztendejében is több mint 6 ezren látták meg a napvilágot, addig például 2011-ben 4318-an születtek meg. Az ezt követő években némi növekedés érzékelhető, mert tavalyelőtt 4619-en születtek a megyében.

Bács-Kiskun megye lakosságának alakulása a rendszerváltás óta

(Év/Lakosság száma/Házasság/ Válás/Születés/Halálozás)

1990 544.737, 3.465, 1.382, 6.956, 8.248

2000 547.954, 2.486, 1.225, 5.263, 7.468

2005 537.862, 2.138, 1.368, 4.895, 7.459

2010 524.841, 1.668, 1.272, 4.480, 7.211

2014 513.687, 1.973, 978, 4.619, 7.093

Forrás: KSH évkönyv

A politikusok ezt azzal magyarázzák, hogy az Orbán-kormány családtámogató adópolitikájának az első eredményei megjelentek a gyermekvállalás területén. Az év elején bevezette a kormány a három gyermeket vállaló családoknak járó lakásvásárlási-kedvezményrendszert, mely 10 millió forint támogatás mellé újabb 10 millió forintnyi kedvezményes hitel felvételét teszi lehetővé. Erre szükség is van, ugyanis drasztikusan visszaesett az utóbbi években a lakásépítési kedv Bács-Kiskunban. Tavalyelőtt 243 ingatlant adtak át, miközben például a rendszerváltás évében 2264 épült. Az elmúlt évtized derekán a támogatások ellenére is csak 2006-ig készült el ezernél több családi fészek a megyében. Az említett, 2014. évben falvak tucatjaiban nem épült lakás. A járások közül a bácsalmásiban például egyetlen egy új ingatlan sem készült el, a kunszentmiklósiban is mindössze egy, a jánoshalmiban két otthont vettek birtokba az építtetők. Érdekes, hogy a bajai térség, bár lakosságarányosan a második legnagyobb a megyében, csak hét új lakással büszkélkedhet. A legtöbb, 158 lakás Kecskeméten és környékén készült el. Talán jó hír az, hogy 449 építési engedélyt adtak ki a hatóságok tavalyelőtt. Tavaly szeptemberig azonban 138 lakás készült el, ugyanakkor lehet, hogy ez annak is köszönhető, hogy kiszivárgott a hír, miszerint az új ingatlanok áfáját 27-ről 5 százalékra csökkenti a kormány. Így a vállalkozások és a családok talán emiatt vártak ki az elmúlt év során.

Érdekes adat az is, hogy a lakások átlagterülete 130 négyzetméteres. A kivitelezési ár 25, de inkább 30 millió forint körül mozoghat attól függően, hogy milyen minőségű alapanyagot használ fel az építtető. Az a korszak ma már csak a múlté, amikor – kis anyagi önrész befizetésével – a gyermekvállalás előtt álló fiatal házaspárok beköltözhettek az 50-60 négyzetméteres új panellakásba. Bár komoly hiteleket vállaltak akkor is, a családok, de láttak esélyt arra, hogy szorgalmas munkával törleszthetik a terheket.
A mai fiatalok nincsenek könnyebb helyzetben ezen a területen, mint a szüleik. Talán a biztos háttér hiánya is oka annak, hogy egyre csökken a házasságot kötők száma Bács-Kiskunban. Huszonöt éve 3465 pár mondta ki a boldogító igent, tíz éve 2138, addig tavalyelőtt 1973 esküvő történt a megyében.

<!-- Eltűnt 31 ezer lakos a rendszerváltás óta Az elmúlt negyed évszázad alatt 31 ezerrel csökkent Bács-Kiskun népessége. A negatív folyamat visszafordítására esély sincsen, mert évről évre több mint kétezerrel többen halnak meg, mint amennyien születnek.

Barta Zsolt Bács-Kiskun megye lakosságának alakulása a rendszerváltás óta (Év/Lakosság száma/Házasság/ Válás/Születés/Halálozás)

1990 544.737, 3.465, 1.382, 6.956, 8.248

2000 547.954, 2.486, 1.225, 5.263, 7.468

2005 537.862, 2.138, 1.368, 4.895, 7.459

2010 524.841, 1.668, 1.272, 4.480, 7.211

2014 513.687, 1.973, 978, 4.619, 7.093

Forrás: KSH évkönyv -->