Színpadra viszi Petőfi radikalizmusát Geszti Péter

Geszti Péter, a Lakiteleki Népfőiskolán, a BKMKIK által rendezett „ Szövetségben a vállalkozókkal” programsorozat keretében vállalkozóknak tartott lendületes, humorral fűszerezett előadást. Az üzletember saját életéből vett példákkal és globális mintákkal szemléltette a lehetséges utat a megújulás és innováció felé. 

A rendezvény előtt beszélgettünk az ismert média személyiséggel. Kérdésünkre, hogy a kreativitás a természet ajándéka, vagy tanulni is lehet így felelt.

 – Nyitottan gondolkodni bárki képes. Ehhez persze kell egy olyan látásmód, amely nem merev kategóriákat használ. A kreativitás nem csak a tudósok és a művészek hitbizománya. Régen azt mondtuk, hogy a kreativitás a hülyeség hirtelen megszűnése. Rájössz olyan összefüggésekre, amiket addig nem láttál. Ezt, ha bátor vagy innovációra fordítod, amely az üzleti életben az egyik legfontosabb, mindent átható erejű eszköz – mondta az előadó. 

Geszti Péter az elmúlt három évtizedben három együttest alapított, és zenélt. Mindegyik népszerű volt idehaza. Vajon ma min dolgozik a zenész?

Mint elmondta, január 25-én és 26-án lesz a Geszti Sixty dupla koncert az Arénában, ahol a Rapülők, a Jazz + Az, és a Gringo Sztár együttesek dalait idézik majd fel zenésztársaival. Emellett nagy meglepetésekre is készül. Nem csak olyan nosztalgikus bulit tervez, ahol a régi slágereket adják elő, hanem új dalokkal is meglepi a közönségét a 60. életévét betöltő zenész. 

Egyéb terveivel kapcsolatban megemlítette: Dés Lászlóval hetedik éve együtt dolgoznak egy olyan musicalen, amely Petőfi Sándorról szól. Várhatóan 2026-ban mutatják be a darabot. 

– Hogy milyen Petőfi Sándort láthat majd a közönség? A költő nem úgy jelenik meg, mint ahogy az iskolákban tanítják, vagy ahogy a propagandisztikus szándékú művek tükröztetik. A darabban olyan, mint egy fiatal srác, aki a korának „rocksztárja” volt. Bár annak idején nem volt sem televízió, sem internet, olyan népszerű volt a költő, hogy rögtön felismerték a debreceni színházban amint belépett. A versei pillanatok alatt, mai nyelven szólva, korabeli popslágerekké váltak. Költeményeit sokan megzenésítették és a mai napig éneklik. Petőfi azon radikalizmusát szeretnénk megmutatni, amelyet alig ismernek idehaza. Petőfi 1848 márciusa után néhány hónappal gyakorlatilag magára marad. A barátai távol kerültek tőle. Kossuthék nem szerették őt, annyira radikális volt. Az Akasszátok föl a királyokat, vagy akár a Dicsőséges nagyurak című versek kiverték a biztosítékot a korabeli magyar közvéleményben. Erről nem szoktak itthon beszélni, mert ez nem fér bele a politika által idealizált hős figurájába. Hogy ki ez a személyiség? Van egy srác, aki 26 évesen halt meg és csaknem ezer verset írt. Egy olyan zseniális pasas volt, akit nehezen lehetett elviselni. Nem tudta például sokáig eldönteni, hogy színész legyen vagy költő. Szerette a nőket, rendesen csajozott is, még akkor is, amikor megismerte Szendrey Júliát, a későbbi feleségét. Prielle Kornélia színésznő kezét is megkérte – sorolta Geszti Péter. 

A két szerző Petőfit egy fiatal, zseniális fickóként, de mégis emberként látja. Ahogy Geszti Péter fogalmazott: nem idealizálni fogják őt, csak elmesélik a történetét, ami kiolvasható a visszaemlékezésekből és az életrajzából. A darab egy olyan zenei mű, amelyben nincs próza, csak dalok, slam poetry, vagy rap. Ezzel egy új műfaj születik. Főleg azzal kívánnak foglalkozni, hogy milyen is volt az a Petőfi Sándor, aki 19. században megteremtette a magyar irodalmi nyelvet Arany Jánossal együtt. 

– Hol van az a bátorság ma, ami Petőfire jellemző volt, ami nélkül nem úgy történt volna 1848. március 15-e amilyennek ismerjük. Hol van az a személy, aki jelenlétével lendített egyet a történelem kerekén? – fogalmazott Geszti Péter, zenész, dalszövegíró, kreatív szakember.