Új borlovagot avattak a solti bor ünnepén – galériával, videóval

A szám szerint huszonegyedik borrendi találkozót, egyben az idei solti szüreti fesztivált Németh István, Solt polgármestere nyitotta meg. – Az idei elég furcsa év lett, hiszen egy hónappal korábban jött a szüret, mint szokott. Lassan már kiforrott borokat tudunk kóstolni, nem pedig mustot. Külön büszkeséggel tölt el, hogy nálunk a szőlőművelés egyre nagyobb népszerűségre tett szert. A hozzáértésnek, szakszerűségnek köszönhetően a solti borok és a pálinkák egyre jobbak, amit a szakmai elismerések is alátámasztanak. Az a dolgunk, hogy ezt az ősi földet tovább műveljük, a magyar szőlő- és borkultúrát és annak szeretetét adjuk tovább gyermekeinknek, unokáinknak – emelte ki köszöntőjében a polgármester.

Kovács Róbert, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnöke beszédében kiemelte: Azért vagyunk itt, hogy ünnepeljük a magyar bortársadalmat, a magyar bort. A gazdák megérdemelnek minden dicséretet, mert idén is megdolgoztak a borokért.

– A szövetség azon fáradozik, hogy minél jobban összekovácsolja a borrendi társadalmat. Országszerte több mint negyven rendezvényünk van, képviseljük a magyar szőlő- és borkultúrát. Novemberben, a Balaton partján fekvő Vonarcvashegyen tartjuk meg a Kárpát-medencei borrendek országos találkozóját, ahol a szakma képviselői folytatnak majd eszmecserét a szőlészet, a borászat és a borászok helyzetéről –emelte ki Kovács Róbert.

A hagyományokat éltető, a kulturált borfogyasztást népszerűsítő ceremónia keretében egy új tagot fogadtak köreikbe a borlovagok a hartai Gottschall Zoltánné személyében. Az új tagot a solti Gróf Vécsey Károly Borlovagrend nagymestere Kerti István avatta fel, adta át számára a lovaggá avatását igazoló tanúsítványt.

Csomiszlóval ütik borlovaggá a jelöltet

A solti Gróf Vécsey Károly Borlovagrend 2003. március 15-én alakult. Tagjai teljes létszámmal szőlőtermelő, és borkészítő emberek. Zászlós boruk a Solti Ezerjó. A lovagrend célja a minőségi szőlő- és bortermelés segítése a solti borászati hagyományoknak megfelelően. A pincék sajátossága, hogy Magyarországon egyedülállóan a közös kopárságon lévő területeken vannak a földbe vájva, tehát személyi tulajdonban csak esetleges présház területe van, ami 30-50 négyzetméter. A város környékén 850 található a pincékből, melyekből 650 körüli ma is működik. Évente szeptemberben, a várossal közösen tartják a szüreti mulatságot, amely egyben az országos lovagrendi összejövetel időpontja is. Ekkor avatják az új tagjelölteket. Avatásuk a Kadarka utcai pincesoron történik hagyományos próbával, melynek keretében a nagymester régi szőlődöngölővel, úgynevezett csomiszlóval üti lovaggá a jelöltet.