Az Európai Unió kisebbségben van az ENSZ Közgyűlésén (videó)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Közgyűlése ülésszakának alkalmából tartott EU-s külügyi tanácsülés kapcsán kiemelte, hogy az Európai Unió a világszervezetben jelentős kisebbségben van, befolyása az elmúlt években folytatott kioktató, lekezelő politikája miatt erőteljesen visszaszorulóban van.

– mondta.

– tette hozzá.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy 

– szögezte le.

„A tavalyi esztendőben például a belarusz állampolgárok számára európai uniós tagországok több mint 280 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki (…) Ebből Magyarország 270-et. Nem 270 ezret, hanem 270-et, a 280 ezerből. A lengyelek kiadtak 255 ezret, meg a minket folyamatosan vegzáló litvánok is kiadtak 16 ezret” – mutatott rá.

– folytatta.

A miniszter végül arra is kitért, hogy a vízumkiadásokat tekintve is nagyon érdekes tendencia figyelhető meg, ugyanis míg idén csökkent a minszki magyar nagykövetségen fehérorosz állampolgárok számára kiadott vízumok száma, tavaly Németország több mint ötvenezer belépési engedélyt hagyott jóvá, ami két év alatt tizenháromszoros növekedés, ahogy Olaszország is kiadott negyvenezer vízumot, ez szintén tizenháromszoros növekedés.

– összegzett.

Alapvető változásra van szükség a nemzetközi politikában a válságok megoldásához

Alapvető változásra lenne szükség a nemzetközi politikában a jelenlegi súlyos válságok megoldásához, elsősorban vissza kellene térni a kölcsönös tisztelet talajára, és nem lenne szabad, hogy a „béke” szitokszó legyen – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt tíz évben nem tapasztalt ilyen feszült hangulatot az ENSZ Közgyűlésén, mint most, ami nem is csoda, hiszen az emberiség a második világháború óta nem nézett szembe ennyire súlyos biztonsági kihívásokkal.

– mutatott rá.

Majd emlékeztetett, hogy mind a közel-keleti, mind az ukrajnai konfliktus esetében eddig sikertelenek voltak a béketörekvések.

A csúcstalálkozó középpontjában a háború vagy béke kérdése kerül

Tudatta, hogy hétfőn és kedden jövőről szóló csúcstalálkozót tartanak, amelynek során eredetileg még a vízellátásról, a népességnövekedésből fakadó kihívásokról, a zöld átállásról lett volna szó, azonban a körülmények mára teljes mértékben megváltoztak, ezek a rendkívül fontos ügyek hátrébb szorultak a napirenden, és a háború vagy béke kérdése került a fókuszba.

„A kérdés, hogy megelőzhető-e a harmadik világháború, megelőzhető-e az, hogy az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus világháborúvá terebélyesedjen, és a globális békepárti többség érvényt tud-e szerezni annak, hogy végre a 'béke' ne egy szitokszó legyen a globális politikában” – jelentette ki.

Majd leszögezte, hogy ő maga is fel fog szólalni az értekezleten, és arra fogja felhívni a figyelmet, hogy a nemzetközi politikának alapvetően meg kell változnia a jelenlegi súlyos kihívások megoldásához.

– sorolta.

„Nem szabad, hogy a 'béke' szitokszó legyen, nem szabad, hogy a béke mellett érvelőket megpróbálják hitelteleníteni. Nem szabad, hogy a nemzeti alapon patrióta álláspontot képviselő politikusokat akár a politikai, jogi vagy fizikai megsemmisítés eszközével fenyegessék” – folytatta.

„Azaz egy ilyen fundamentális, alapvető változás kell a nemzetközi politikában. Ha ez nem tud sikerülni, akkor én nem tudom, hogyan fogja tudni a világ megvédeni magát ezektől a rendkívül súlyos biztonsági kihívásoktól” – hangsúlyozta.

A háború globális problémákat szült

Szijjáró Péter a csádi, a kongói és az ománi kollégájával tervezett találkozói kapcsán arról beszélt, hogy Európában és általában véve a transzatlanti közösségben egyfajta „varázsszóként” szokták kimondani a globális Dél fogalmát, vagyis azt, hogy a világ többi részével is kapcsolatot kell tartani.

„De sajnos az európai kollégáink ezt a kapcsolatot úgy képzelik el, hogy a globális Dél országai csinálják azt, amit mi mondunk. És nyilvánvalóan a globális Dél országai erre a legkevésbé sem vevők. Látni kell, hogy a globális Dél országainak elegük van abból, hogy egy Európában zajló háború miatt folyamatosan nehézségekkel néznek szembe” – mondta.

– tette hozzá.

Illetve arra is kitért, hogy az európai álláspont minden fegyveres konfliktus esetén az volt, hogy be kell szüntetni a harcokat, le kell ülniük a feleknek a tárgyalóasztalhoz, és diplomáciai megoldást kell találni.

„Amikor aztán Európában zajlik a háború, akkor akik ezt az álláspontot képviselik, azokat lenyomják, azokat folyamatosan támadják, azok Putyin bábjai, meg az oroszok kémei, s gyakorlatilag Európa maga tüzeli azt a konfliktust, ami ott zajlik” – fogalmazott.

„Ez globálisan okoz nehézséget számtalan olyan országnak, akiknek semmi közük nincs ehhez, akiknek semmi felelősségük nincs ebben, s nem értik, hogy nekik miért kell megfizetni egy olyan háborúnak az árát, ami tőlük sok ezer kilométerre van. Megjegyzem, mi sem értjük, hogy nekünk, akik a szomszédban vagyunk, miért kell megfizetni a szomszédban zajló háború árát, amikor semmi közünk nincs hozzá” – húzta alá.

200 millió euró értékű kötött segélyhitel-programot indít Magyarország Csádban

Aláírásra került a megállapodás Magyarország és Csád között a 200 millió euró értékű kötött segélyhitel-programról, amellyel nem csak a hazai cégek fognak jól járni, hanem az afrikai emberek is – jelentette be Szijjártó Péter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a csádi kollégájával folytatott találkozóját követően arról számolt be a Facebookon, hogy ott folytatták Abderrahmán Kulamallahhal, ahol két héttel ezelőtt Budapesten abbahagyták.

„Pontosabban szintet lépünk azzal, hogy aláírjuk a 200 millió euró értékű kötött segélyhitel-programot, amelyet Magyarország nyújt Csádnak” – tájékoztatott.

– húzta alá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az Európai Unióba irányuló illegális migrációt nem lehet megállítani a Száhel-térséggel való együttműködés nélkül. „És pontosan tudjuk, hogy Csád milyen fontos stabilizáló szerepet játszik Afrika ezen kritikus térségében” – mutatott rá.

„Ezért nyújtunk segítséget, amivel nemcsak a magyar vállalatok járnak jól, de az afrikai emberek is” – tette hozzá.

Magyarország mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy eljöjjön a béke időszaka

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Közgyűlésének jövővel foglalkozó csúcstalálkozóján rámutatott, hogy a második világháború óta most a legrosszabb a globális biztonsági helyzet, a terrorveszély erősödik, a migrációs áradatok számos országot jelentős kihívások elé állítanak, és több mint harminc fegyveres konfliktus is zajlik világszerte.

"Ezen rendkívül súlyos kihívások leküzdéséhez pedig alapvető változásokra lenne szükség a nemzetközi politikában (…) A kölcsönös tiszteletnek vissza kellene térnie a világpolitikába, a párbeszédnek kellene lennie a legfőbb eszköznek" - szögezte le.

"Aki a mainstreamtől eltérő álláspontot képvisel, aki kiáll a nemzeti érdekeiért, aki szuverén véleményt képvisel, azt napjainkban sajnos azonnal megbélyegezik, megvádolják vagy megtámadják. Politikailag, jogilag, sőt akár időnként fizikailag, ahogy történt ebben az országban vagy éppen a szomszédunkban, Szlovákiában" - tette hozzá.

"A legszomorúbb, hogy a nemzetközi liberális mainstream mára szitokszóvá tette a 'békét', legalábbis Európában" - vélekedett.

Kifejtette, hogy ha minden így megy tovább, akkor szomorú jövő vár az emberiségre: vagy kirobban a harmadik a világháború, vagy ismét blokkokra szakad a világ.

Utóbbi kapcsán arra emlékeztetett, hogy Magyarország a múltban erősen rajtavesztett Kelet és Nyugat szembenállásán, így nem is csoda, ha ehelyett inkább a konnektivitásban és a tisztességes nemzetközi együttműködés visszatérésében érdekelt, amiből korábban is mindenki sokat profitált.

"Úgy gondolom, hogy az ENSZ-nek ebben nagy szerepet kellene játszania" - húzta alá, arra is kitérvén, hogy a világszervezetet nem az azonosan gondolkodó országok klubjaként hozták létre, hanem éppen azért, hogy mindenki tárgyalhasson mindenkivel mindenről.

 - mondta.

"Ezért nem fogadunk el semmifajta korlátozást arra vonatkozóan, hogy kivel találkozhatunk, kivel nem, milyen témáról tárgyalhatunk és milyen témáról nem" - fűzte hozzá.

 - összegzett.