A tanítóképző főiskola felépítését Kecskemét és az állam is támogatta

E heti múltidézésünk során a tanítóképző történetét idézzük fel. Időutazásunkhoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul. 

Történetének egy-egy kiemelkedő eseményét helytörténeti és szakmai forrásokból ismerhetjük meg. Számos korabeli képeslapon megörökítették az épületet, melyekből több Sebestyén Imre kecskeméti képes-levelezőlap hagyatékában is fellelhető. A korabeli képeslapok jól mutatják: az épület eredetileg kétszintes volt. 

95 éve kezdték el építeni a tanítóképzőt

Története az 1920-as évek végéig nyúlik vissza. A Horthy Miklós Református Tanítóképző építkezése 1929-ben kezdődhetett meg a Kaszap utcában. 

A századforduló idején Kecskemétet nagy építkezések jellemezték, e lendület az 1911. évi földrengés, majd az I. világháború miatt megtorpant. Ennek ellenére Kecskemét ekkor is a Duna-Tisza köze legjelentősebb városa maradt, igaz, kevesebb látványos építkezés folyt. Ezek közül emelhetjük ki a tanítóképzőt, valamint a bérlakásokat, utcakövezéseket, járdaépítéseket, közműveket. S ebben az időben szerzett igazán országos és világhírnevet a kecskeméti szőlő, barack és más termények. 

Sokan támogatták

A történelmi források szerint 1928 nyarán a református egyházi vezetők megvásárolták a Kaszap utca 6-14. szám alatti telket 167 ezer pengőért, így az internátus és a tanítóképző elhelyezésére közös, három utcára néző, kétholdnyi telek állt rendelkezésre. Kecskemét városa 300 ezer pengős támogatással járult hozzá az iskolaépítéshez, az állam pedig 35 éven keresztül évi 28 ezer pengős amunitus fizetését vállalta.

Eredetileg kétszintes épület volt

Az eklektikus stílusú református tanítóképző Boskó Géza budapesti műépítész tervei szerint készült el. A főépület hatvan méter hosszú, ehhez árkádsorral még két, harmincméteres pavilon is csatlakozik. Így a főiskola három utca felől is megközelíthető. A képeslapon jól látható, hogy a tanítóképző ekkor még kétszintes épület volt. Később háromszintes lett, és újabb épületrészeket is hozzáépítettek.

A nevét, a Horthy Miklós Református Tanítóképzőt onnan kapta, hogy az intézet felavatásának éve egybeesett Horthy kormányzóságának 10. évfordulójával. Ez a körülmény arra indította a kecskeméti református egyházat, hogy a tanítóképző intézetet a kormányzóról nevezze el, aki engedélyezte a névadást. Az átadási ceremónián, 1930. október 16-án maga is részt vett. 

Hadikórház volt egy időre

A II. világháború idején az intézményben nem volt zavartalan az oktatás. 1944 márciusában az iskolát a német katonai parancsnokság hadikórház céljaira lefoglalta. A németek után az épület orosz hadikórházzá, tábori postahivatallá, majd 1945 márciusától kezdve kecskeméti városi kórházzá vált egy időre. A II. világháborús romok eltakarításában a tanári kar és a növendékek egyaránt részt vettek. 

A háború után az államosítások és átszervezések következtében hosszú ideig csak középfokú oktatás zajlott a városban. 1945-ben a minisztérium úgy rendelkezett, hogy dolgozók iskoláját kell létrehozni azon felnőtt férfiak és nők számára, akik önhibájukon kívül nem szerezhettek iskolai végzettséget. Így nyílt meg az 1946-47-es tanévben a dolgozók iskolája. 1948-ban államosították az iskolát. 1949-ben a megnövekedett hallgatók száma indokolttá tette az épület második emeletének felépítését. 

Az óvónőképzés fellegvára volt Kecskemét

1958. szeptember 8-án itt kezdte meg működését a megszüntetett Jogakadémia után Kecskemét sokáig egyetlen felsőfokú oktatási intézménye, a felsőfokú Óvónőképző Intézet, amely a következő húsz évben az óvónőképzés legfontosabb központjává vált. Az 1980-as évek közepén lett Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, majd a Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara. 2020. július 31-én – ismét egyházi kézbe került – a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetébe olvadt be. 

A Károli Gáspár Egyetem internetes oldalán olvasható, hogy a Kaszap utcai intézmény 1930-as felavatása előtt a tanítóképző képzés az Újkollégiumban folyt 1918-tól.