Újabb öt évre kapott bizalmat a kiskőrösi igazgatónő

Éppen a Covid 19 járvány előtt vette át dr. Filus Erika Kiskőrösön a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum vezetését, a nyugdíjba vonuló Kispálné dr. Lucza Ilonától. Az előző igazgató alatt került fel a nívós múzeumok sorába a kiskőrösi múzeumi centrum, a jelenlegi vezető, pedig a korábbi szakmai projekteket folytatta, illetve új pályázatokat nyerve fejlesztésekkel erősítette a Petőfi-kultusz és a helyi szlovák hagyományok fenntartását, emelését a 14 ezres városban. 

Az elmúlt fél évtized során rengeteg kihívás között kellett a múzeumi stábnak dolgoznia, fogalmazott dr. Filus Erika. A világjárvány, a gazdasági válság, az energia árrobbanás és az infláció ideiglenes megugrása alapvetően befolyásolta a napi munkát. Ettől függetlenül a múzeum kilenc fős csapata magas elkötelezettséggel, szakmai hozzáértéssel lelkes munkával olyan tevékenységet folytatott Kiskőrös városvezetésének a támogatásával, amelyek eredményeként a legnagyobb kihívásnak sikerült jól megfelelni. Az igazgatónő dióhéjban felsorolta az elmúlt időszak szakmai építkezését. Petőfi Sándor születésének a 200. évfordulóját, 2022 tavaszától 2023 szilveszteréig programok tucatjaival ünnepelte a város. Ebben jelentős szerepet játszott a múzeum. Ezt a munkát ismerték el a látogatók is. – Tavaly ugyanis a korábban átlagosan 20-22 ezres létszám éppen a duplájára, 43 ezer főre nőtt – fogalmazott dr. Filus Erika. 

Nagyon sok projekt valósult meg. Új kiállítás várja évek óta a látogatókat. Így a költő költészetét bemutató tárlat különleges a maga nemében, mivel interaktív módon vonja be a turistákat a város nagy szülöttje életének az áttekintésébe. Megújult a szülőház, amely a XIX. század hangulatát adja vissza azoknak, akik belépnek Petőfi első hajlékába. A látványtárban a város szlovák lakóinak a tárgyi hagyatékának jelentős részét látja az érdeklődő. A raktárban pedig rengeteg olyan festményt grafikát tárolnak, amelyek egy-egy tematikus kiállítás során a költő életművét mutatják be. Dr. Filus Erika kiemelte azt is, hogy a Szlovák Tájház szinte teljeskörű felújításon ment keresztül, amely így az érdeklődőknek bemutatja a XIX. századi szlovák mindennapok egy szűk spektrumát. A János Vitéz Látogató Centrum nagyon népszerű, Kecskemétről, sőt távolabbról is érkeznek iskolai kirándulások keretében osztályok, akik éppen Kiskőrös legismertebb szülöttjének az életútját, közte a János Vitéz című elbeszélő költeményt tanulmányozzák. A múzeum az elmúlt időszak teljesítményéért több országos elismerésben részsült: 2021 a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum történelmi emlékhely elismerést, 2023 „Az Év Tájháza 2023” címet, míg ugyancsak tavaly 2023 „Az Év Kiállítása 2023” kitüntetést kapta a szakmai bírálóktól. 

A következő öt év terveivel kapcsolatban az igazgató hangsúlyozta: a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum jelenlegi vezetőjeként a 2024-2029 közötti időszakban célja egy energetikailag hatékony működtetésű, magas bevételi forrást és látogatószámot elérő intézmény kialakítása. Az ismeretterjesztésben és a képességek elsajátításában a múzeumok – különösen a tájházak – adhatnak megfelelő mintákat. Célja, hogy a múzeum működtetésében és a tájház programjaiban egyaránt jelen legyen ez a zöld szemlélet. Hírportálunknak elmondta, hogy mind a Petőfi-szülőház, mind a Szlovák Tájház műemlék épület, így rendszeres karbantartásukat évente el kell végezni. A nádfedél cseréje 2021 és 2022-ben megvalósult, de számítani kell arra, hogy öt éven belül javítani kell a héjazatot. Mindkét épület fehérre meszelt, a külső és belső meszelést minden évben el kell végezni. A szülőház padlózatának újbóli festésére 2024-2025-ben mindenképpen szükség lesz a nagy látogatószám miatt. A Petőfi-szülőház udvarán található a világ első köztéri szobra a költőről. Az 1861-ben készített, majd 1862-ben felavatott szobor talapzata restaurálásra szorul, amit 2024-2025-ben mindenképpen indokolt elvégezni. 

Az igazgatónő tervezi a Műfordítói Szoborparkban a közvilágítás helyreállítását. A következő években mindenképpen szükséges fényvédő fóliával ellátni a múzeumi kiállítóterek ablakait. Különösen indokolt a néprajzi látványtár és a múzeumi galéria esetén, hiszen a textilek és az időszakosan kiállított könyvészeti ritkaságok, eredeti dokumentumok csak így védhetők meg. Megjegyezte, hogy a múzeum a Monari rendszert használja. Fontos gyűjteményi stratégiai cél, hogy 2028-ra valamennyi tárgy felkerüljön ebbe a rendszerbe. E feladatok ellátása azonban a jelenlegi dolgozói létszámmal nem lehetséges, ezért kiemelten fontos, hogy az üres státuszunkra olyan szakembert vegyünk föl, aki el tudja végezni a leltározási feladatokat – mondta el dr. Filus Erika múzeum igazgató.