Újabb felújított haranglábat szenteltek meg Fülöpjakabon – galériával

A haranglábak felújításának egyik mozgatórugója Csáki Béla, a település korábbi polgármestere volt. Köszöntőjében elmondta, régi vágya teljesült azzal, hogy megvalósult a Jakabi-hegyi harangláb felújítása és villamosítása. Személyes kötődés is fűzi ehhez a haranghoz, hiszen évtizedekkel ezelőtt szülei a közelben művelték szőlőültetvényüket, gyerekként sokszor csodálattal hallgatta a harangzúgást. 

Hangszerbe öntött imádság

A falu díszpolgára arról is beszélt, hogy a harangokat nem véletlenül állították elődeink. Európában a 11. századtól terjedt el a harang, mely világi és vallási értelemben azonos megítélésű hangszerbe öntött imádság és üzenet. Ha a vallásos ember reggel, délben, este meghallja az égiekre gondolva imádkozik. Ha nem hívő ember hallja, az is megérti összetéveszthetetlen üzenetét: meghalt valaki, talán ünnepelnek, a nándorfehérvári diadalra emlékeznek, vagy népiesen mondva: húzzák a leves marsot. A harangok percenkénti ütésszáma 30-80 között az emberi szívre is megnyugtatóan hat, mint az anya szívdobbanása a pici babára. Ezért nem tud senki közömbös maradni, valamilyen módon mindenki reagál a harangszóra – fogalmazott Csáki Béla.  

Felidézte azt is, hogy egykor a településen nagy hagyománya volt a szőlőtermesztésnek. Ennek okán egyes szőlős településrészeket szőlőhegynek – Gyeneshegy, Májerhegy, Grófhegy (Zsidóhegy), és az Öregjakabihegy – nevezték el. Ezeket az elnevezéseket az idősebbek még ma is használják. A csősz feladata a szőlőhegy védelme volt. Jégeső közeledtével a csősz kötelezettsége volt a vihar elé harangozni, hogy Isten segítségével oszlassa szét a jégfelhőket.

Ezekből a hegyközségekből mára csak a harangok maradtak fent, melyekből kettőt már sikerült felújítani és villamosítani. Ha ezekre nem vigyázunk, akkor nem érdemeljük meg a jövőtervezést sem – hangsúlyozta a település egykori polgármestere. 

Üzennek a szőlőhegyi harangok

A harangszentelésen részt vett Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője is. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, most, amikor a világban, Nyugat-Európában különféle torz indulatok rombolják a templomokat, a hitünket. Amikor azt kell tapasztalni, hogy a harangokat legfeljebb múzeumba viszik, akkor ennek a szőlőhegyi harangnak üzenete az, hogy kötődünk ehhez a tájhoz, kötődünk a történelmi hazához, hagyományainkhoz, a keresztény kultúrához, aminek valóban jelképe ez a harang itt a fülöpjakabi tanyavilágban. A honatya példaértékűnek nevezte a haranglábak felújítására indult kezdeményezést, amelynek hatására már több környékbeli harangláb felújítása is elkezdődött.   

Közadakozást indítottak

A haranglábak megmentése Polyák Tibor, egykori tanyagondok kezdeményezésére indult el. A helyi értékek megmentésében Csáki Béla is partnere volt. Közösen indították el az adománygyűjtést, amihez nagyon sokan csatlakoztak. Így sikerült közadakozásból megvalósítani zsidó hegyi és a jakabi-hegyi harangok felújítását és villamosítását. A kezdeményezést folytatják, továbbra is gyűjtik az adományokat, hogy a harmadik harangláb felújítása is megvalósuljon –részletezte a pénteki ünnepségen Polyák Tibor, aki minden támogatónak egy-egy erre az alkalomra palackozott borral mondott köszönetet. 

A nemzeti színű szalagot Polyák Tibor, Csáki Béla, Lezsák Sándor, Rigó Imre és Bodor Sándor vágták át, majd dr. Juhos Imre plébános áldotta és szentelte meg a felújított haranglábat.