4 órája
Életmentő volt a szerdai eső, de elkélne még a csapadék
A fehér karácsony megnyugtatná azokat a gazdákat, akik még várják az esőzéseket. Az elmúlt napok csapadéka életmentő volt ugyan a szántóföldi növények számára, de elkélne még a csapadék.
Jó másfél hónapja nem esett ennyi eső, mint szerdán. Páhiban 20 milliméter csapadék hullott le. Mint arról beszámoltunk, a múlt pénteki soltvadkerti Márton-napi rendezvényen Temerini Ferenc, a város polgármestere arról beszélt, hogy 150 milliméter csapadék nem hullott le idén, október végéig. Ez a korábbi aszályproblémákat súlyosbítja. Páhi környékén 20 milliméter eső áztatta a földeket szerdán. Ez nem kevés, de ha azt nézzük, hogy a talaj felső rétegén kívül a föld mélyebb része csontszáraz, akkor bőven lenne hely a csapadéknak. Azaz a probléma, amelyről a korábbi cikkeinkben már beszámoltunk, alapvetően nem változott.
Fotó: Barta Zsolt
Életmentő volt az eső, de elkél még a csapadék
Pecznyik Béla, páhi gazdaköri elnöke alapvetően zöldségtermesztő, de rendelkezik szántóval és szőlővel is.
Azt nyilatkozta, hogy az októberi vetések, amelyeket a kora őszi nagyobb esők után vetettek el, szerencsére akkor kikeltek, a mostani zápor pedig életmentő volt a számukra. Ha a héten legalább még ennyi csapadék áztatná a talajt, az kiváltképpen kedvező lenne a gazdák számára.
A mezőgazdaság számára a legoptimálisabb azonban az lenne, ha leesne a hó. Nemcsak a fehér karácsony miatt, hanem főként azért, hogy a vetés biztonságban legyen és ne fagyjon ki. Illetve egy hosszabb olvadás során a hólé a földbe szivárogjon le.
Megjegyezte, hogy nagy szerencséje Páhinak, hogy 400 hektáron terem a szőlő, mert talán ez az az egyetlen növény, amely az éghajlati kihívásoknak ma még viszonylag ellenáll. Azaz alkalmazkodik a klímaváltozáshoz. Ettől függetlenül szükség van a nagyobb csapadékmennyiségre a térségben, illetve arra is, hogy központilag ideszállítsák a vizet a két nagy folyó egyikéből.
Kérdésünkre, hogy megvannak-e a falu környékén a csatornák, azokat lehetne-e vízkormányzásra fordítani, igennel felelt. Mint mondta, vannak jobb és kevésbé jó állapotú árokrendszerek. Ő jól emlékszik arra, hogy a település szélén lévő csatornák 2010–12-ben színültig voltak vízzel, az akkori nagy esőzéseknek köszönhetően. Véleménye szerint, ha beindulna egy program, és arra kérnék a gazdákat, hogy tisztítsák meg a földjeik mentén lévő elvezető rendszereket a gaztól és a susnyástól, akkor ezt megtennék. Az sem kizárt, hogy jó néhányan a zsebükbe is nyúlnának – bizonyos keretek között –, hogy ezt a feladatot gyorsan megoldják. A nagy kihívás azonban az, hogy központilag elindul-e a Homokhátság vízpótlási projektje, amely összege 1600 milliárd forint.
Hat méterrel csökkent a talajvíz szintje a Homokhátságon
Éppen egy éve rendezték meg Kecskeméten a Harmadik Vízgazdálkodási Konferenciát. Itt egyebek mellett elhangzott, hogy évi 45 millió köbméter csapadék hiányzik a Homokhátságról. A közelmúltban megtervezett vízutánpótlási rehabilitációs rendszer megvalósítása esetén 30–40 évre lenne szükség ahhoz, hogy helyreálljon a talajvízegyenleg. 1981-hez képest 6 méterrel csökkent a talajvíz szintje a Homokhátságon – ezt pedig a természet nem tudja pótolni.
