Lázár János: Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházása kezdődik az Alföldön

Mielőtt Lázár János Kecskemét városát érintő terveit ismertette volna Szemereyné Pataki Klaudia beszédében kiemelte, hogy a vármegyeszékhely az elmúlt 15 évben Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasági központjává vált, ezért az infrastrukturális fejlesztések kérdése folyamatosan napirenden kell legyen. Ezt indokolja, hogy a város a következő 10 évben is nagy ipari-gazdasági fejlődés előtt áll, amit le kell követnie az infrastruktúra fejlődésének is, ami magában foglalja közút- és vasúthálózati, valamint az oktatási infrastruktúra fejlesztését – ez adta az „Építési és Közlekedési Minisztérium csúcs Kecskemét” elnevezésű tárgyalásának fő témáit is. 

Félmillió embert szolgál ki Kecskemét

A polgármester elmondta, hogy a kecskeméti ingázók napi száma immár 300 ezerre tehető, szemben a 10 évvel ezelőtti 160 ezerrel, így a város 500 ezer embert szolgál ki. A polgármester égetőnek nevezte a lakás- és házépítésekhez kötődő infrastruktúra (közvilágítás, csatorna) fejlesztését, valamint a város kulturális és sportinfrastruktúrájának fejlesztését is. A polgármester elmondta: az elmúlt 10 évben 1500 milliárd forint beruházás valósult meg a városban, ami a következő 10 évben is folytatódik.

Lázár János Kecskemét példátlan léptékű fejlődését méltatta

Lázár János tárcavezető beszédében kiemelte: 10 év fejlesztési munkával Európa egyik legerősebb autóipari központja jött létre Kecskeméten a Mercedesszel és partnereivel; egy mezőgazdasági profilú városból így lett iparváros, és egy 100 ezres városból 400 ezres agglomeráció. Ez az eredmény nagyban összefonódik a polgármester nevével. A miniszter azt is kiemelte, hogy soha ilyen volumenű város-átalakításra nem volt példa mindössze 10 év alatt.

Lázár János kifejtette: a kormány és a tárca a meglévők erősítésén túl új szövetséget kötnek a várossal. Kecskemétnek pedig a 2026-os választások előtt le kell tenni egy víziót a kormány asztalára a 2026 és 2030 közé eső fejlesztésekről.

A tárcavezető elmondta, hogy a kormány 10 év alatt, 560 milliárd forintért összekötötte Kecskemétet Békéscsabával. A beruházás 2025 húsvétján fejeződik be a most épülő, Kecskemétet elkerülő M44-es szakaszt átadják. A beruházást kiegészítik az új M5 csomóponttal Kecskemét és Lajosmizse között, ami lehajtást biztosít az M5-ről az M44-re. Így két autópálya között lesz Kecskemét, mellyel két ipari övezet jön létre: az eddigi Mercedes ipari park, illetve az M44 mellett új ipari terület, melyek fejlesztési igényeiről is szó volt. A miniszter elmondta, hogy a Mercedes részben azért hozta Kecskemétre a gyárat, hogy jól képzett magyar, és ne olcsó ázsiai munkaerővel töltse fel azt.

Fejlesztik a Kada Elek Technikumot

Ehhez kapcsolódik az egyetem műszaki-gazdasági képzési kínálata, ami előtt kihasználatlan lehetőségek vannak, illetve a Kada Elek Technikum, amit 12 milliárdért fejlesztenek a Mercedes munkaerővel való ellátása érdekében. Ebből 3 épület elkészült 5,5 milliárd forintért, és arra tett ígéretet a miniszter, hogy 2025-ben a hiányzó 3 épület építését befejezik, és az iskola elkezdheti munkáját az épületkomplexumban, 650 gyereknek helyet biztosítva a tanulásra.  Az országban 48 ilyen, félbemaradt beruházás van, mintegy 150 milliárd forint értékben. Ebből 22 oktatási-egészségügyi fókuszú, ezek közül legfontosabb a Kada Elek Technikum, ezért első helyen ennek kezdi el befejezését a kormány.

Komoly fejlesztések jönnek az utakon

Lázár János a közlekedési fejlesztésekre rátérve elmondta: három, Mercedes-gyár közeli útépítés terveit rendelte meg 500 millió forint értékben. A régi 5-ös számú főút nyomvonalát négysávosítják a gyár és a város között, 2,5 kilométeren. Az 52-es és 54-es főút összekötése valósul meg 3,5 kilométer hosszan, zöldmezős építés keretében.Ez az út az autópályával párhuzamosan, az autópálya és a város között fut majd, ezzel tehermentesítve az autópályát.

A harmadik terv az 5-ös főút 44-es főúttal való csatlakozása tekintetében, a 445-höz eső szakasz négysávosítását érinti. Ez a Mercedes-gyárba irányuló három fő útvonal, mely immár négysávos lesz. A tárcavezető hozzátette: megkerülhetetlen, hogy az önkormányzati kezelésű belterületi utak felújításával is foglalkozzon a kormány, például a dinamikusan fejlődő lakóövezetekben.

Ennek nyomán ejtett szót a Halasi úti felüljáró kérdéséről Lázár János: a Magyar Közutat utasította, hogy tervezze meg a beruházást, és 2025-ben 3,5 milliárdért felújítják a felüljárót. Januárban kötik a szerződést, és 2025 végére megvalósítják a felújítást. Az agglomerációkat összekötő kerékpárutak építése érdekében konzorciumot alakítanak.

A miniszter elmondta, hogy az M8-as autópálya Dunától Kecskemétig húzódó nyomvonalát kijelölte, így a koncessziós társaság a következő években megvalósítja a beruházást.

Több vasúti vonalat is újjáépítenek

Lázár János bejelentette, hogy az elmúlt 100 év legnagyobb alföldi vasút-fejlesztésre készülnek: mintegy 600 milliárd forintot költenek a Kecskemét–Cegléd–Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására. Újjáépítik a Szeged–Kiskunfélegyháza, a Kiskunfélegyháza–Cegléd vasútvonalat, ami a debreceni, kecskeméti és szegedi autóipar kiszolgálását célozza, de a személyszállítást is szolgálja, hiszen az elővárosi körzetekből így hamarabb jutnak el a munkavállalók a munkahelyeikre.

2025-ben közbeszereztetik a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti pálya kétnyomvonalúvá kiépítésének projektjét, melynek becsült összege 175 milliárd forint. Ennek folytatása Kiskunfélegyházától Ceglédig a vasúti pálya két nyomvonalúvá építése, teljes megújítása. A tervek 3,5 milliárdba kerülnek.  

Két szakaszban újjáépítik a Lajosmizse–Budapest vasútvonalat: Kecskemét–Dabas szakaszát 190 milliárdból, Dabas–Budapest szakaszt pedig 177 milliárdból fejlesztik. Ehhez rendelkeznek uniós forrással, valamint az állam hitelt is felvesz. Ennek hatására könnyen lehet majd Kecskemétről és Szegedről elszállítani az árut Nyugatra, és a személyközlekedést is segíti a beruházás. A beruházások 2025-26-ban elkezdődnek, kiviteli tervekkel csak a Kiskunfélegyháza–Cegléd pálya vonatkozásában nem rendelkeznek még.

A kecskeméti vasútállomást is újjáépítik a fejlesztés keretében. A 15 milliárdos programot a MÁV-nak saját hatáskörben 2025-ben el kell kezdeni. Ez érinti a parkolás megoldását, az autóbusz közlekedés átszervezését is. A tervek nagy része itt is megvan már.

Nem felejtették el a stadion felújítását sem

Ehhez kapcsolódóan ingatlanpiaci fejlesztés is lesz a vasútállomás térségében. A miniszter ígéretet tett arra, hogy a futballstadion felújításának igényét közvetlenül a miniszterelnök elé tárja.

A miniszter végül szót ejtett a Volán Csoport és a város 1,5 milliárdos peréről. Mint elmondta, peren kívüli egyezségre törekednek a méltatlan vita lezárása érdekében.