Fülöpjakab első polgármestere kapta az első díszpolgári címet

Csáki Béla első önkormányzati vezetőként öt polgármesteri cikluson át dolgozott a településért. Szülő­falujának önállóvá válásával szinte egy időben lett polgármester, 1990 októberétől 2014-ig vezette a települést. Bár korábban is aktív részese volt a falu közösségi életének, a polgármesterség újdonság volt számára. A hatalmas társadalmi átrendeződés időszakában szinte a nulláról kezdte az építkezést. 

– Fülöpjakab korábban a szomszédos Kunszálláshoz tartozott, 1989 januárjában lett önálló. A nehéz válást még nehezebb önálló élet követte, de a fülöpjakabiak összetartásának köszönhetően szép lassan, apró lépésekben elindult a fejlődés a faluban – emlékezett vissza a kezdetekre Csáki Béla. 

– Az önállóvá vált településnek nem volt saját hivatala, az egykori téeszelnöki lakásban kezdte meg működését az önkormányzat. Ez az épület hosszú távon azonban nem volt alkalmas egy önkormányzati hivatal működéséhez, ezért új helyet kellett keresni, apparátust építeni. A termelőszövetkezettől béreltünk irodát, és törekedtem arra, hogy helybeli embereket alkalmazzak a fülöpjakabi polgármesteri hivatalban. 

Az egyik legfontosabb célkitűzésem az iskola fejlesztése volt, mert meglátásom szerint egy falu életben maradását csak az iskola megléte garantálhatja. 

Ezért a meglévő kicsi és elavult épületet egy korszerű, új iskolaszárnnyal bővítettük, és 1993. augusztus 20-án adtuk át. Az iskolánk 1995-től önállóan működött, fiatal, ütőképes tantestület kezdte meg a munkát, 150 gyermeket tanítottak. Közben elkezdtük a utakat aszfaltozni, építési telkeket alakítottunk ki, hogy a fiatalok otthonteremtését támogassuk. 1995-ben kibővítettük az óvodát is, ami egyébként az ország első tanyai óvodájaként kezdte meg a működését 1974-ben. 

Csáki Béla az óvoda építéséről elmondta, ezt ne úgy képzeljük el, mint napjainkban, hogy pályázati forrásból, kivitelező céggel megépíttették. – Mi magunk csináltuk: szerveztem egy építőbrigádot, felvettem egy kőművest, aki a munkát szakmailag irányította, a helybeliek pedig társadalmi munkában segítették az építkezést. Nagyon sokan, szívesen jöttek dolgozni, ebből is látszott, hogy összetartó közösség a fülöpjakabi. Több hasonló megmozdulást is szerveztünk: így készült el a falu sportpályája és szabadidőparkja is, ahol közösen ültettünk el több száz fát. 

Csáki Béla szerint ezek a közös megmozdulások nagyban hozzájárultak a falu sikeréhez, nem csak neki köszönhetőek az eredmények. 

De a helyi képviselő-testület is mindig segítőkész volt – hangsúlyozta. 

– Szükség is volt a támogatásra, mert voltak nehéz helyzetek is. Mint például 2007-ben, amikor annyira pénz nélkül voltunk, hogy a képviselők lemondtak a tiszteletdíjukról, én pedig a költségtérítésemről, hogy létezni tudjunk. 

Csáki Béla a fontosabb fejlesztések között említette még, hogy sikerült megvalósítaniuk az önálló községi konyhát. Létrehozták a Teleházat, egy úgynevezett informatikai bázist, ami akkoriban nagy dolognak számított, mert azon túl, hogy összehozta az embereket, ügyes-bajos dolgaik intézésében is segítséget nyújtott. Ugyanitt száz férőhelyes közösségi teret is kialakítottak, ami számtalan falusi rendezvénynek adott otthont. Időközben megvették az addig bérelt téeszirodát, ahová az iskolából átköltöztették a könyvtárat, amit később Integrált Közösségi Térré bővítettek. Ebben az épületegyüttesben kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is, amihez a polgármester hosszú éveken át gyűjtötte a régi paraszti használati eszközöket. 

Csáki Béla büszkén számolt be arról is, hogy 1998-ban az elsők között indították el Fülöpjakabon a tanyagondnoki szolgálatot, amelyhez önerőből vásárolták meg a szükséges kisbuszt. 

2001-től pedig két körzetben két tanyagondnok segíti a tanyavilágban élőket. Csáki Bélát a tanyagondnoki szolgálat mintaszerű működtetéséért, valamint hazai és határon túli népszerűsítéséért a nemzeti erőforrás miniszter Pro Caritate Emlékéremmel – a szociális szakma legmagasabb kitüntetésével – tüntette ki 2010-ben. 

Csáki Béla 2014-ben többek között azért sem akarta folytatni a polgármesteri munkát, mert a falu önállóságáért folytatott küzdelmeit meghiúsította az a törvény, amely szerint a kétezer lélekszám alatti településeknek nem lehet önálló hivatala, így ismét Kunszállással közös önkormányzati hivatalt kell működtetniük. 

– Keményen megdolgoztam mindenért, ezért is olyan kedves számomra ez a falu. Azonban úgy éreztem, az újabb társuláshoz fiatalabb, agilisabb vezetőre lesz szükség – ismertette visszavonulásának okát Csáki Béla. – Polgármesterségem alatt mindvégig azt az elvet vallottam, hogy nem a falu van értünk, hanem mi vagyunk a falusiakért. Munkatársaim soha senkit nem küldtek el a hivatalból, mindig igyekeztek segíteni. Ha tévészerelő kellett, akkor abban. Nem volt számunkra lehetetlen. Egyetlen szívfájdalmam, hogy nem sikerült egy új, korszerű polgármesteri hivatalt építeni. Megterveztük, a helyét is kitűztük, de forrást nem tudtunk előteremteni. Remélem, az utódomnak sikerül – mondta bizakodóan Csáki Béla, aki továbbra sem vonult ki teljesen a közéletből, jelenleg bizottsági tagként segíti a képviselő-testület munkáját.