Mennyire kell tartani a kórházi fertőzéstől?

Nemrégiben a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnöke arról beszélt, hogy évente megközelítőleg 2-3000 ember hal meg Magyarországon MRSA-fertőzésben (ez leggyakrabban kórházakban fekvő betegeken fordul elő). Dr. Hegedűs Zsolt azt is hozzátette: a fertőzéssel kapcsolatos adatokat ugyan mérik az egészségügyi intézményekben, de nem pontosan és ráadásul titkosak. Az ÁNTSZ gyorsan reagált. Mint közölték, a fertőzések adatai nyilvánosak, mindenki számára szabadon hozzáférhetőek. Azt is hangsúlyozták, hogy 2014-ben egyharmadával kevesebb kórházi járványt észleltek hazánkban, mint 2013-ban. A népegészségügyi szerv súlyosan tévesnek nevezte a 2-3000 halálesetről szóló nyilatkozatot is. Leszögezték, az egészségügyi ellátással összefüggő MRSA fertőzés miatt hazánkban 2014-ben 44 ember vesztette életét.

Kecskeméten a kórházhigiénés osztály két részből áll: a központi sterilizáló részlegből és a kórházhigiénés csoportból. Előbbi biztosítja a steril eszközöket a betegellátáshoz, utóbbi anyagokat gyűjt a kórházi fertőzések előfordulásáról az intézményben, keresik az okokat, és intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy ez minél kisebb számban forduljon elő. Dr. Patyi Márta PhD osztályvezető főorvos lapunknak kijelentette: a kapott adatokat az intézmény vezetésének is eljuttatják.

– Vannak általános intézkedések, amelyek a megelőzést szolgálják, úgy mint az izolálási módszerek, a kézhigiéné gyakorlata, a dolgozók üzemorvosi vizsgálata, a védőfelszerelések használata, a védőoltások vagy a takarítás, mosás, fertőtlenítés alkalmazása. Speciális eseteknél egyéni mérlegelést követően eldöntik, hogy az átlagos intézkedéseken felül van-e szükség egyéb teendőre. A kórházi ellátáshoz kapcsolódó fertőzések ennek ellenére a világon mindenhol elkerülhetetlenek. Természetszerűleg a legsúlyosabb betegeket ellátó intenzív osztályon a leggyakoribbak. Intézményünkben ezen adat nemzetközi adatokhoz mérten is kedvező – mondta el a Petőfi Népének a főorvos.

Megkérdeztük, van-e arra adat, hogy az elmúlt 3 évben hány kórházi fertőzéses eset volt Kecskeméten, és ebből mennyi végződött halállal? Konkrét számot nem tudtunk meg.
– A kórházi fertőzésekre vonatkozó esetszámokat évek óta gyűjtjük. Mivel nagyon nehéz eldönteni, hogy egy beteg az alapbetegségébe,  vagy a kórházi fertőzésébe halt bele, illetve a kórházi fertőzés közrejátszott-e vagy sem a beteg halálában, ezért erre vonatkozó adatot külön nem tartunk nyilván – nyilatkozta a kórházhigiénés osztály vezetője.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Sok szabály van a higiéniára
[/caption]

Az intézménynek a kórházi ellátással összefüggő fertőzések közül a véráram fertőzéseket, multirezisztens kórokozó és Clostridium difficile okozta fertőzéseket és a járványokat kell jelentenie, mégpedig az ÁNTSZ honlapján működő OSZIR nevű rendszerbe, egyedi esetlapokon (az adatlap része a betegség kimenetele is).

Dr. Patyi Márta szerint nemcsak a kórház tehet a fertőzések elkerüléséért, hanem a betegek is (megfelelő táplálkozással, káros szenvedélyek kerülésével), és természetesen célszerű, hogy a fertőző betegség tüneteit magukon észlelők se menjenek be látogatóba.

Próbálnak minden eszközt megvenni

Mint az osztályvezető elmondta, nagyon sok szigorú szabály van érvényben. Például higiénés szabályzat (ennek része a takarítás rendje, sterilizálás, fertőtlenítés, izolációs szabályok, rovar-, és rágcsálóírtás), kézhigiénés protokoll, multirezisztens kórokozó vagy Clostridium difficile okozta fertőzés esetén szükséges teendőket leíró protokoll, sok ápolási szabály (például vénabiztosítás, infúzió beadás, injekciózás, hólyagkatéterezés, inkontinens beteg ápolása). Emellett minden szakának megvannak a saját szakmai szabályai is. Felvetésünkre, miszerint van-e anyagi gátja a fertőzések elkerülésének, Patyi Márta azt válaszolta: a kórház próbál minden szükséges eszközt biztosítani.