A Nemesnádudvar telel az élen a Déli csoportban

A vármegye kettő Déli csoportjában az elmúlt hétvégén lejátszották az utolsó idei fordulót, amelyben eldőlt, hogy a tavalyi bajnokságban az ezüstérmet megszerző Nemesnádudvar telel az élen, hat pont előnnyel a tavalyi bajnok Dusnok előtt. Igaz, a Dusnok egy mérkőzéssel kevesebbet játszott, így a Nadwar a vesztett pontok tekintetében három ponttal jobb a rácoknál. (A tényleges előny hamarosan változhat – csökkenhet –, a Dusnok ugyanis ezen a hévégén játssza le az elhalasztott mérkőzését a Vaskúttal.) Ráadásul mindezt egyetlen pont veszteség nélkül érték el a svábok, hiszen mind a tizenegy őszi meccsüket megnyerték, 48 rúgott és 10 kapott góllal 33 pontot szereztek. A Nemesnádudvari KSE 2009 óta szerepel a vármegyei másodosztályú bajnokságban, de aranyérmet ezalatt az idő alatt nem sikerült szereznie. Bronz- és ezüstérmek kerültek a játékosok vitrinjeibe nem is egyszer, a legszebb színű nemesfémet azonban ebben a másfél évtizedben még nem sikerült begyűjteni. Tavaly, a 2023/24-es idényben már nem álltak messze ettől, hiszen akkor egészen a hajráig óriási csatát vívtak a bajnoki címért a Dusnokkal és a Borotával, - még olyan pillanata is volt a tavaszi hajrának, amikor nekik állt a zászló –, ám végül ezüstéremmel kellett beérniük, ami azért - az első csalódottság után ők is elismerték – nagyon szépen csillog.

A Nemesnádudvar csapatkapitányát a harmincnégy éves, világéletében csakis a Nemesnádudvart erősítő Vinter Balázst, akire az edzője, Jagicza Tibor középpályásként számít, elsőként arról kérdeztük, hogy történt-e a nyáron erősítés annak érdekében, hogy a 2023/24-es évhez képest egy helyet képesek legyenek javítani.

– Mint minden felkészülést, az idei nyárit is annak tudatában kezdtük el, hogy a bajnokság végére a tabellán szeretnénk minél előkelőbb pozícióba kerülni. A felkészülést az előző, 2023/24-es idényben a Nemesnádudvar U19-es csapatával aranyérmet szerző edzővel, Jagicza Tiborral indítottuk – tekintett vissza a nyári alapozás időszakára Vinter Balázs, akinek a Nemesnádudvarban szereplő, hozzá hasonlóan szintén az egész karrierje során csakis a Nemesnádudvar mezét viselő Vinter Zoltán a testvére. - Az alapelképzelés, alapkoncepció az volt, hogy a már meglevő, rutinosabb játékosok mellé igyekezzünk az ifjúsági bajnokcsapat lehetőleg minél több tagját beépíteni. Másrészt az edzésmunkában is rendesen odatettük magunkat a minél jobb év végi helyezés érdekében. A nyári felkészülés során heti három edzést tartottunk, és a tréningeken rendre legalább 15 fő jelen volt. Úgy gondolom, hogy ezen a szinten ez az edzésmunka a mennyiségét tekintve is kimagasló, de nem sajnáltuk befektetni az energiát, hiszen tudjuk, hogy hosszú távon csakis a megfelelő mennyiségű befektetett munka függvényében lehet eredményes egy csapat.

Az alapcsapat megmaradt a tavalyi esztendőről, három felnőtt játékossal bővült a ezüstérmes keret.

– A ifjúsági csapatnak a felnőtthöz felhozott tagjai mellett leigazoltuk Szarvas Pétert, egy rövid bajai kitérő után újra velünk kezdte meg a felkészülést Schaffer Ádám, és az idén már Harsányi Martinra is a teljes bajnokságban számíthatunk. Így a csapat felnőtt kerete 22 fő. Ez az ideális állapot, mondhatni az az állapot, amelyről minden edző álmodik. Ez persze valahol nehézséget is okoz, hiszen mivel ideálisan magas a létszám, mindenki nem kerülhet be a hétvégi meccsen a csapatba, és az edzőnek, Jagicza Tibornak kell hétről-hétre döntenie kell arról, hogy egy adott a hétvégén kik maradnak ki. Mi tagadás, ez az amatőr fociban nem egy hálás feladat, különösen itt most nálunk, mivel mindenki beleteszi a munkát.

Nem csak az edző és a keret, hanem a vezetőség is kitesz magáért annak érdekében, hogy minél jobb eredményeket érhessenek el a labdarúgók.

– Természetesen a vezetőség is jó körülményeket és eszközöket biztosít a leghatékonyabb felkészülés érdekében. Ami pedig a csapat eredményességét illeti, nem szabad elmenni a szurkolóink mellett sem, akik hihetetlenül sok segítséget, támogatást adnak a gárdának, nem csak hazai pályán, ugyanis idegenbe is szép számban elkísérnek minket. Úgy gondolom, hogy az eddig itt felsoroltak alapján jogos elvárás lehet számunkra a bajnokság megnyerése. De azt is hozzá teszem, hogy még csak a bajnokság felénél tartunk. Nagyon sokat kell majd a téli felkészülés alatt dolgoznunk annak érdekében, hogy ezt az eredményességet meg tudjuk tartani, hiszen a fő riválisunk, a Dusnok sem fog a téli felkészülés alatt a babérjain ülni, és az sem mindegy, hogy velük ebben a bajnoki idényben még kétszer találkozunk.

A Nemesnádudvar csapatánál a sikeres felkészülés és a sikeres őszi szereplés mellett persze nehézségek is felmerültek szép számmal

– A szezon végére már több játékosunkat is sérülés hátráltatta. Ráadásul előre tudtuk, hogy az utolsó öt fordulót a gólvágónk, Aladics Dániel nélkül kell majd lejátszanunk, aki igazoltan és előre bejelentett módon van ezekben a hetekben távol. Hogy az ő kiesése mekkora veszteség, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy az első hat fordulóban 14 gólt szerzett, amivel – dacára annak, hogy a hajrában már nem szerepelt - még mindig vezeti a vármegyei másodosztály Déli csoportjának a góllövőlistáját. A pótlására ugyanakkor volt időnk felkészülni, és erre több alternatívát is kidolgoztunk. Ezek beváltak, és végül sikerült az összes meccset megnyernünk. Aladics Dani mellett Harsányi Martin és Schaffer Ádám is megtalálta a góllövő-cipőjét, így ők is felkerültek a góllövő lista élmezőnyébe. A csapatnak tavasszal is hatalmas segítségére lehet majd Aladics Dániel, aki nem véglegesen távozott, így természetesen várjuk a további Aladics-gólokat. A csapat eredményességéhez az is hozzájárult, hogy minden meccsen volt egy-két kiemelkedő teljesítmény, ami sorsfordító volt egy-egy adott mérkőzésen. Ilyen volt Váics Olivér mesterhármasa Mélykút ellen, vagy Schaffer Ádám utolsó percekben szerzett gólja mind a két, Szeremle elleni meccsünkön. De ide sorolnám a jó védekezést és a bravúros kapus teljesítményeket is. Azon leszünk, hogy tavasszal mindezt sikerüljön megismételni. Most egy rövid pihenés következik a keret számára, és januárban már újra azon újra dolgozunk, hogy tavasszal is eredményes maradjon a csapat.

Arra a kérdésre, hogy el tudja-e képzelni, hogy testvérével, Vinter Zoltánnal ne csapattársként, hanem ellenfélként találkozzon, tehát legalább az egyikük más csapat színeiben szerepelt, nemmel válaszolt.

– Nem tudok ilyet elképzelni, mert nem is látok arra esélyt, hogy akár a testvérem, Zoli, akár én más csapathoz igazoljunk. Soha nem is szerepelt ilyen terveink között, minket minden ideköt. Arra, hogy idővel majd közösen, tehát lényegében egyszerre akasztjuk szögre a stoplis cipőt, már sokkal nagyobb esélyt látok – jelentette ki.

Minden bizonnyal meglehetősen sokan, és nem is csak a játékostársak és a nemesnádudvari szurkolók reménykednek abban, hogy ez a pillanat azért még odébb van.