Inváziós fajok: a megunt, természetbe kiengedett hobbiállatok komoly károkat okozhatnak

Az inváziós fajok olyan idegenhonos fajok, amelyek képesek természetes elterjedési területükön kívül megtelepedni, tömegesen elszaporodni, nagy területeken elterjednek, és jelentős természetvédelmi és gazdasági károkat okoznak. Megjelenhetnek természetes úton, miután sikeresen leküzdik a természetes terjedési gátakat, akadályokat, valamint ember általi tudatos vagy véletlen betelepítés útján – közölte hírportálunkkal a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.

Az inváziós fajok többségének nincs ellensége, így nehéz őket „legyőzni”

Miután egy inváziós faj megjelent, képes tartósan megtelepedni, majd tömegesen elszaporodni, komoly természetvédelmi és gazdasági károkat okozva. Mivel ezeknek a fajoknak az esetek többségében nincs természetes ellenségük (ami visszaszorítsa őket) az új területen, így jóval nagyobb a kompetíciós képességük is. Agresszív terjedésük révén képesek kiszorítani természetes élőhelyükről az őshonos fajokat, átalakítva ezzel a természetes vegetációt, de komoly gazdasági károkat is okozhatnak. Kiváló példa erre az inváziós mezőgazdasági kártevők (például a burgonyabogár) vagy az erdőállományt pusztító gyapjaslepke fajok megjelenése és károkozása.

Az állatoknál is találunk természetesen ilyen fajokat. Az ékszerteknős fajok például agresszív viselkedésükkel elfoglalják az őshonos mocsári teknősök napozóhelyeit, vagy az inváziós rákfajok (cifrarák) elszaporodása miatt már szinte hiányzik a hazai vizekből az őshonos folyami rák.

Emberi mulasztás vagy gondatlanság vezethet az inváziós fajok megjelenéséhez

Új területen általában vagy direkt (betelepítés) vagy indirekt (behurcolás) módon jelenhetnek meg nem őshonos fajok. Akkor beszélhetünk direkt megjelenésről, amikor az ember direkt módon, betelepítéssel hozza be a nem őshonost fajt. Ez általában gazdasági célból történik, mint a közönséges selyemkóró, kanadai aranyvessző vagy egyes kerti dísznövények esetében.

A hobbiállatok is lehetnek inváziós fajok. Súlyos probléma, ha az ember vesz magának egy aranyos állatot, majd megunja és kiengedi a természetbe, de az nem odavaló. Az ékszerteknős és a naphal a legjellemzőbb példák erre.

Indirekt módnak tekinthetjük a behurcolást, amely során az ember véletlenül hozza be az adott nem őshonos fajt, például kereskedelmi áruszállítás során. Jól példázza ezt, hogy számos inváziós kagyló- és halfaj telepedett meg már nálunk a kereskedelmi hajók ballasztvizei miatt.

Bács-Kiskun vármegyében is okoznak gazdasági károkat nem kívánatos inváziós fajok  

Bács-Kiskun vármegyében a növények közül a közönséges selyemkóró, kanadai aranyvessző fajok, az elmúlt évtizedben megjelent homoki özönfű (Sporobolus cryptandrus), továbbá fásszárú növényfajok (például: mirigyes bálványfa, nyugati ostorfa, kései meggy, cserjés gyalogakác, zöld juhar) okozzák a legnagyobb természetvédelmi problémát – írta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.

Az állatok közül az inváziós halfajok (naphal, amurgéb, kínai razbóra, fehér busa, törpeharcsa fajok), inváziós ízeltlábú fajok – amelyek egy része mezőgazdasági kártevő – okozzák a legnagyobb problémát.

Megelőzni a problémát nem egyszerű, de a magánszemélyek tehetnek ezért

Sajnos mivel sok esetben akkor derül ki egy fajról, hogy inváziós, amikor már tömegesen elszaporodott, így a legtöbb esetben a megelőzésről már nehéz beszélni. Ebben az esetben a beavatkozás jöhet szóba. Védett természeti területek, valamint Natura 2000 területek esetében nehezíti a beavatkozást, hogy egyszerű permetezéssel nem lehet növényeket irtani az erre egyébként igen érzékeny élőlények miatt, így csak szelektíven, egyedenként tudnak beavatkozni a szakemberek, és ez igen költséges és nagy munkaerő-igényű feladat.

A KNPI tájékoztatása szerint a megelőzés során a legfontosabb az lenne, ha senki nem helyezné ki a portáján kívülre azokat a fajokat, amelyeket dísznövény-kertészetből, vagy állatok esetén hobbicélból vásárolt meg, majd ráunt, hiszen sok esetben az ilyen „jóhiszemű” tevékenységgel okozzák az emberek a legnagyobb kárt.

Az egyik legjellemzőbb inváziós faj a KNPI területén az indiai lótusz, amely a Holt-Tiszán terjedt el döbbenetesen gyorsan. Úgy vélik, valaki szándékosan telepítette a folyóba az egyébként látványos indiai lótuszt, amely viszont kiszorítja az őshonos fajokat, a fehér tündérrózsát, a tündérfátyolt vagy a vízitököt, és megváltoztatja az élőhelyek vízdinamikai jellemzőit és tápanyagforgalmát.

Bács-Kiskun vármegyében több helyen is el kellett távolítani a vélhetően otthoni kertekből kikerülő medvetalp kaktuszokat. A szúrós növény szintén kiszorítja területéről az őshonos fajokat.   

Az inváziós fajokra egész évben oda kell figyelni

Fajonként eltérő lehet az az időszak, amikor az inváziós fajok a leginkább elterjednek és a legtöbb pusztítást okozzák. Egy inváziós állatfaj esetében tipikusan a szaporodási időszakban, tavasztól kezdve kell ügyelni erre, egy növény esetében a vegetációs időszakban (tavasztól őszig), de akár utána is.

Mindenképp fontos lenne ügyelni arra, hogy senki ne helyezzen ki olyan növényt vagy növényi részeket, illetve állatfajt a természetbe, ami nem odavaló!