A kézi aratás hagyományát elevenítették fel a kunszállási aratófesztiválon – galériával, videóval

Már hagyomány, hogy a helyi hagyományőrzők aratóünnepét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Vármegyei Szervezete, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Magyarok Kenyere Alapítvány közösen szervezi a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program részeként. Így idén is jótékony célra ajánlották fel a Kunszálláson learatott gabonát a szervezők. 

A hagyományőrző esemény résztvevői a falu központjában gyülekeztek, majd közösen vonulnak ki nótaszóval, lovaskocsikkal a gabonatáblához. Az aratás megkezdése előtt Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program projektvezetője köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, az aratásnak egykor fantasztikus közösség-kovácsoló ereje volt. Ma is azt mondjuk, hogy egy jó barátságot, valamilyen kapcsolatot a közös élmények kovácsolnak igazán össze. A közösen megélt dolgok. És a Magyarok Kenyere is igyekszik ezen az úton támogatni a helyi közösségeket. A karitatív tevékenység mellett ma közel évente 100 ilyen jellegű, közösségépítő, hagyományőrző eseményt szerveznek – sorolta a projektvezető. Majd így folytatta: a Magyarok Kenyere program egy igen kombinált, de büszkén mondhatom, hogy jól működő gépezet. 

Az összetartozás jegyében ma nyolc ország területén folyik a búzagyűjtés és a magyar közösségek támogatása. Az együttműködők száma pedig még nem ért ezzel véget: megnyílt a napokban háromszáz gyűjtőpont – jellemzően gazdálkodók telephelyei – , de körülbelül húsz malom, legalább ennyi fuvarozó segíti önként a munkát, amelynek a végeredményeként évente közel hatszáz szociális intézmény, szervezet, gyermek-idősotthon, egyházi közösség együttműködésében több száz ezer bajba jutott honfitársunk részére tudjuk eljuttatni a mindennapi kenyeret, az életet jelentő liszt és egyéb élelmiszer formájában. 

Az aratókat Almási Roland Márk, polgármester és Gáspár Ferenc, az Agrárkamara Bács-Kiskun vármegyei elnöke is köszöntötte, majd dr. Juhos Imre plébános megáldotta az egybegyűlteket. Ezt követően az esemény főszervezője, a Csűrcsavaró néptánc egyesület vezetője, Szikora László elevenítette fel az aratóünnep előzményeit. Elmondta, egyesületük célja nem csak a minél több tánclépés elsajátítása és a fellépéseken való helyállás, hanem a Kárpát-medence magyar paraszti kultúrájának tovább éltetése is, ezért szervezik meg évről-vére az aratóünnepet. 

A köszöntők után a gazda- és az aratóbanda megalkudtak, majd szerződést kötöttek, csak ez után kezdődhetett az aratás. Munka közben az érdeklődők megismerhették az aratáshoz köthető hiedelmeket, népszokásokat és az aratószerszámokat. Az aratás, a kévekötés és a keresztrakás nehéz munkájába pedig bárki bekapcsolódhatott. 

A kézi kaszákkal learatott gabonát hagyományos cséplőgéppel csépelték ki a Fülöpházi Hagyományőrző Egyesület jóvoltából. Az aratófesztivált közös ebéd és szórakoztató programok zárták. 

Gyengébb lesz az idei termés 

Bár a néphagyomány szerint Péter-Pál napján (június 29-én) kezdődik az aratás hazánkban, a gyakorlatban azonban napokon belül befejeződik a gabonafélék betakarítása Bács-Kiskun vármegyében és országszerte – tudtuk meg Gáspár Ferenctől, az Agrárkamara Bács-Kiskun vármegyei elnökétől. Elmondta, szinte egy időben ért be az összes gabonaféle, ezért egyfolytában megy az aratás. A vármegye különböző részein változó terméshozam várható, de összességében elmondható, hogy gyengébb termésre számíthatunk a tavalyihoz képest. Ennek az oka többek között a téli és a tavaszi csapadék hiánya, valamint a kora tavaszi fagyos idő. Megtudtuk, az előzetes adatok szerint búzából 5,5 tonna, őszi árpából 5,7 tonna, repcéből 2,8 tonna körüli hektáronkénti termésátlag várható.  Az elnök hozzátette, 2022-ben aszályos év volt, ami nagyon rossz termést hozott, viszonylag jó árral, hiszen akkor fel ment a gabona ára. 2023-ban jó termés volt, nagyon alacsony árral az ukrán gabona miatt. Ez az év sajnos a kettő ötvözete: nem túl jó terméssel és mérsékelt árral, tehát a gazdálkodóknak nem nagyon van okuk az örömre.