Bács-Kiskunban több új lakás épült, mint hat másik vármegyében összesen

Bár a 2020. évi, másfél évtizedes csúcsot követően évről évre csökkent a lakásépítések száma Bács-Kiskun vármegyében, az idei első félévben mégis megállt ez a trend. Az országos szintű visszaeséssel ellentétben az előző év azonos időszakinál 64 százalékkal több, 402 új lakás épült az országnak ezen a részén. A lakások kétharmadát Kecskeméten, a 18 százalékát a többi városban, és 16 százalékukat pedig községekben vették használatba. A növekedés döntően a vármegyeszékhelyen regisztrált számottevő élénkülés következménye – minderről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatott.

Az új lakások többsége kertes ház

Érdekes, hogy az ingatlanok több mint a fele kertes ház. Az új otthonok átlagos alapterülete 94 négyzetméter az országos átlaghoz (95 négyzetméter ) hasonló volt. A KSH szerint a 2021-es, másfél évtizedes csúcshoz mérten 2022-ben jelentősen visszaesett, majd tavaly nőtt a lakásépítési hajlandóság Bács-Kiskunban. Azonban sajnos újabb trendforduló várható, ugyanis az idei első félévben viszont ismét csökkenést regisztrált a KSH: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (263) 19 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az évnek ebben a szakaszában utoljára 2015 I. félévében adtak ki ennél kevesebb építési engedélyt a vármegyei hatóságok. Vagyis a jövőt tekintve kevesebb munkájuk lesz a kivitelezőknek. Pedig legalább 2460 családi otthont kellene évente építeni Bács-Kiskunban ahhoz, hogy száz évente lecserélődjön a lakás vagyon. A vármegyében ugyanis jelenleg a KSH 246 ezer 353 lakóingatlant tart számon.

Az országos trend nem kedvező

A lakásépítés az országban közel sem mutat olyan viszonylag kedvező képet, mint Bács-Kiskunban. Idehaza a KSH közel 4 millió 603 ezer lakást tart számon. Azaz az éves építési igény, ha azt feltételezzük, hogy egy évszázad után érdemes lebontani és újat építeni, akkor 46 ezer lenne. Félév alatt legalább 20-23 ezer lakást kellene átadni az országban ahhoz, hogy ez az optimális építkezési ütem folyamatos legyen. Az utóbbi három évben szinte mindig kevesebb lakás épült hazánkban az előző év azonos időszakinál, állapította meg a KSH. Az idei első félévében összesen 6027 lakást vettek használatba, ami 18 százalékkal elmaradt a 2023 I. félévitől. 

Budapesten kívül még 15 vármegyében csökkent, és négyben emelkedett az átadott otthonok száma. Az országos csökkenésben legnagyobb szerepe a Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében, valamint a fővárosban tapasztalt visszaesésnek volt. Tízezer lakosra vetítve a legtöbb új építésű lakás Budapesten jutott, az országos átlag kétszerese, a vármegyék közül pedig Győr-Moson-Sopron, Pest és Fejér vármegyében, annak egyaránt másfélszerese. A mutató rajtuk kívül még Somogy és Bács-Kiskun vármegyében haladta meg az átlagot, Borsod-Abaúj-Zemplénben viszont nem érte el annak a tizedét, és további öt, többségében kelet-magyarországi vármegyében az ötödét sem. Érdekes, hogy Vas megyében, ahol a lakosok egy része Ausztriába ingázik és viszonylag jól keres, mindössze 23 új lakás készült el. Zalában 49 otthont adtak át. Nógrád vármegyében 16 új lakást jegyeznek, míg a nagy létszámú Borsod-Abaúj- Zemplénben 31 új családi fészket adtak át. A Dél-Alföldi térségben, Békés vármegyében 35, míg a szomszédos Csongrád vármegyében 187 új lakásról tájékoztatott az MTI. Azaz a két térségben összesen annyi sem készült el, mint nálunk Bács-Kiskunban.