A nándorfehérvári megemlékezésre már visszakerült helyére az ellopott hunyadivárosi szekérkerék

Július 22-t az Országgyűlés 2011-es határozatában a nándorfehérvári diadal emléknapjává tette. A nándorfehérvári diadal a magyar-oszmán háborúk egyik legjelentősebb eseménye. 1456. július 4–21. között a keresztény magyar és szerb katonák, Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed oszmán szultán hatalmas, mintegy tízszeres túlerőben lévő seregével szemben, majd július 22-én, Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével a vár melletti csatában győzelmet arattak az oszmánok felett.

A diadalt a magyar hadtörténelem az egyik legjelentősebb győzelemként tartja számon, amely mintegy 70 évre megállította az oszmánok további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozásait.

A megemlékezésen Pászti András köszöntője után a Hunyadi-könyvsorozat szerzője, Bán János, írói nevén Bán Mór méltatta Nándorfehérvár hazánk és Európa történetében játszott felbecsülhetetlen szerepét, és idézte fel a lehetetlennek tűnő, magyar győzelmet eredményező csata ismert tényeit. Emlékeztetett arra, hogy a minden nap hallható déli harangszó kezdetben a végítéletre figyelmeztette Európa népeit, az ellenük törő mohamedán seregre, aminek végső célja volt Róma elfoglalása, amihez Nándorfehérváron keresztül vezetett az út. Ma pedig a nándorfehérvári diadalra emlékeztet bennünket minden délben. Bán János felidézte a csata előzményeit, és fő mozzanatait: kiemelve azt a pillanatot, amikor a magyar vitéz a mélybe vetette magát a lófarkas-félholdas zászlót a vár fokára kitűzni készülő török katonával, valamint azt, hogy a sebzett, fáradt védők a mintegy tízszeres túlerőben lévő török sereg ellen törtek, és csodával határos módon, a reménytelenségben adódó jó pillanatot kihasználva diadalmaskodtak a csatában.

A megemlékezés végén Kecskemét városának képviseletében Szemereyné Pataki Klaudia polgármester, Pászti András, a Hunyadivárosi Tanácsadó Testület, a Hunyadivárosi Nyugdíjas Klub, illetve a szervező egyesület képviselői megkoszorúzták a Hunyadi-szobrot.

Az ünnepségre már visszakerült a korábban ellopott hunyadivárosi kerék, amit Lakatos Pál Sándor szobrászművész restaurált, illetve a Fázis Elektro Bt. felajánlásából reflektoros megvilágítással látták el Hunyadi János szobrát.

A megemlékezésen közreműködött Szabó Sándor tárogatóművész, szavalatával Szelei Mózes, a Bolyai János Gimnázium tanulója, és a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület huszárjai.