Nem kell lemondanunk a dióról: van megoldás a dióburok-fúrólégy ellen

A nyugati dióburok-fúrólégy nagyjából 10 éve bukkant fel hazánkban. Azóta szinte valamennyi diófa tulajdonos megtapasztalta, hogy a kártevő a termés akár száz százalékát is elviheti a korábban mindenféle kezelést nélkülöző diófákról.

– A nyugati dióburok-fúrólégy világszerte a dió termesztését, annak növényvédelmét alapjaiban meghatározó kártevő. A rovar az USA és Mexikó területéről származik, először a 80-as évek elején jelent meg Európában. Első példányait hazánkban 2011-ben dokumentálták. Magyarország éghajlati adottságai és a tény, hogy szinte minden házi kertben megtalálható a tápnövénye, elősegítette a faj gyors elterjedését. A légy a talaj néhány centiméteres felső rétegében vészeli át a telet báb alakban. Rajzásuk általában július elejétől szeptember közepéig tart, petéiket a dió ekkor még éretlen zöld burkába teszik. A tojásból kikelő nyüvek a zöld burokban rágnak, de károsításuk nyomán másodlagos gombás és baktériumos betegségek jelennek meg. Ezek hatására lesz feketén rothadó és nyálkás a zöld burok alatti csontos dióhéj is. Még egy kisebb fertőzés is jelentősen rontja a héjas dió minőségét – sorolta Tóth János növényorvos, szaktanácsadó.

A rajzás akár három hónapig is eltart, így folyamatosan kell védekezni a kártevők ellen. A dióburok-fúrólégy ellen sajnos nincs egyetlen tökéletes megoldás, legalábbis kiskertekben, mert a hatalmas diófákat házilag nehéz bepermetezni.

Mit tegyünk, ha a dióburok-fúrólégy megfertőzte a termést?

– A kártevők számát több apró megoldással csökkenthetjük. Észlelve a problémát, a lehető leggyorsabban fel kell szedni és megtisztítani a korán lehullott fekete szemeket, így évjárattól, fertőzöttségtől függően a termés egy része megmenthető. A fertőzött termést és a nyüves burkokat össze kell gyűjteni és elégetni. Nem árt a fát is megtisztítani a fertőzött diószemektől. A gyakori talajmozgatással, például erős gereblyézéssel vagy sekély talajforgatással is csökkenthetjük az áttelelő egyedek számát. A bábok összeszedésében a kapirgáló tyúkok is kivehetik a részüket. Vannak évek, amikor menthető a termés, van amikor nem – fogalmazott a növényvédelmi szakmérnök.

A rajzó egyedek ellen növényvédő szerekre van szükség

A fenti módszerekkel csupán a következő évi károsítás mértéke csökkenthető, míg a rajzó egyedek ellen jelen ismereteink szerint csak növényvédő szerekkel lehet igazán hatékonyan védekezni. A legnehezebb helyzetben a kiskert tulajdonosok vannak.

– Az aktív védekezés alapja a rajzás megfigyelése, amire speciális csapdát lehet vásárolni a Magyar Tudományos Akadémia „Csalomon” honlapjáról. Ez egy sárga ragacslap, kiegészítve egy illatanyaggal, ami nagy távolságból vonzza a kártevőket. Az így kapott információk alapján tudjuk meg, mikor van a rajzás, mikor kell elkezdeni a kémiai védekezéseket. Nehézséget jelent, hogy a csapdákat a lombkorona tetejébe kell felhelyezni, illetve a permetezések során elengedhetetlen, hogy a fa teteje is kezelve legyen, amit viszont kevés kiskert tulajdonos képes megoldani. 

A védekezések során a lambda-cihalotrin és acetamiprid hatóanyagú termékek használhatóak, de léteznek biológiai készítmények is, mint például a nem fa magjának kivonata vagy a spionzad hatóanyag. A permetlevet célszerű a Combi Protect nevű csalogatóanyaggal kiegészíteni, mely olyan növényi kivonatokat és cukrokat tartalmaz, ami több száz méterről vonzza a repülő dióburok-fúrólégy egyedeket. Az így készített permetlevet durva cseppekben a fa tetejére kell kijuttatni. Előnyei a sokkal célzottabb védekezés, kisebb permetlé felhasználás mely által a környezet-terhelés is csökkenthető. A munkákat a kiskertekben kézi módszerekkel rendkívül nehéz kivitelezni, ezekhez profi eszközök szükségeltetnek. A jövőben a drón-technológia lesz erre alkalmas. A körültekintő és hozzáértő védekezés sem hozza meg a gyümölcsét, ha a környezetünkben élők nem tesznek semmit a dióburok-fúrólegyek ellen – tette hozzá Tóth János.