Az aszály miatt kevesebb a szőlőtermés idén

A Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend fennállása óta nem volt olyan nyár, amikor képletesen szólva a szüret kezdetére a szőlők nagy része már bent volt a pincészetekben. A klímaváltozás miatt már augusztusban befejeződött a betakarítás a város környékén. A szőlőfajták összeértek, legfeljebb a cabernetek vannak még kint a határban. Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az elnöke is kitért a kiskőrösi rendezvényen az aszályos évre, amely ha jövőre is folytatódik, akkor megkérdőjeleződik a mezőgazdasági termelés értelme és a lehetősége a Kiskunságban. Nincs eső a térségben, nincs nedvesség a talajban, negyven év alatt kialakult helyzet szemlélői vagyunk, amely a vidék jövőjét száz százalékban megkérdőjelezi. 

Frittmann János arról is beszélt, hogy látva ezt a helyzetet, a fiatalok elmennek a térségből. Van olyan tázlári gazda, aki azt tervezi, hogy felhagy a termeléssel, visszamegy Németországba dolgozni. A szüret végén látva a származási bizonyítványokat, úgy tűnik nagyon alacsonyak a termésátlagok. Mint mondta 30 százalékkal lehet az idén kevesebb a termés, mint tavaly volt. Talán Soltvadkerten jobb a helyzet, de csak azért, mert júniusban és júliusban több alkalommal hatalmas eső áztatta a talajt. Máshol azonban ennek a töredéke hullott. – Jelenleg 35 fokos meleg van az ültetvényeken. Ha nem lennének gépeink, akkor a szőlőkben nem tudnánk dolgozni, mert kibírhatatlan a napsütés – vázolta a helyzetet a soltvadkerti borász. 

Mint mondta, ma már nem lehet konferenciákat tartani arról, hogy mit kellene tenni a térség érdekében, ma már konkrét lépések kellenek a vízvisszatartás vagy a víz visszahozatala érdekében. Ezt követően hozzátette: más borvidékeken is jelentős az aszály probléma. A gondokat súlyosbítja az is, hogy sokkhatás érte a szőlőket a forróság miatt. Ma még nem lehet tudni, hogy ezt a növény hogyan is fogja kiheverni. A két évvel ezelőtti szintén nagy aszály következtében egyes területeken a növények kipusztultak. Hiába dolgoznak keményen a családi borászatok és készítenek magas minőségű borokat, az elemekkel szemben tehetetlenek. 

Megjegyezte, hogy az országos borversenyen Villány után a második legeredményesebb a Kunsági borvidék az idén. A fehér- és a rozéborok jól értékesíthetőek a térségünkből. A gond a vörösborokkal van, de azokra is meg kell találni a megoldást. Majd kitért arra, hogy a hazai zéró tolerancia, amelyet a sofőrökkel szemben alkalmaznak rendkívül szigorú döntés. Ez nem jellemző más országokban. Megemlítette, hogy Magyarország borkészítése világszínvonalú. A nyugati nagy bortermelők most jutottak el addig, hogy gyümölcsös jellegű borokat készítsenek. Nálunk ilyeneket már több mint egy évtizede készülnek – mondta Frittmann János.

A Kiskőrösi Gondűző Lovagrend 30 éves

Jelenleg 47 tagot számlál a kiskőrösi borlovagrend. Harminc éve, a helyi borkedvelők egy csoportja alapította a szervezet. A cél az volt, hogy a borkultúrát kialakítsák a városban és a térségben, mivel a szocializmus idején ez szinte eltűnt. Illetve a célok között szerepelt az is, hogy a minőségi borfogyasztásra és a termőtáj szeretetére tiszteletére hívják fel a figyelmet. Minderről dr. Filus Erika, a kiskőrösi múzeum igazgatója beszélt a lovagrend történetének, szerepének ismertetője során az egykori Szarvas Étteremben. 

A rend a nevét Petőfi Sándor 1844-es A borozó című verséből vette – mondta az előadó. Mint mondta: a lovagok ruházatának a színéből a bordó a vörösbort, a zöld a szőlőt, míg az arany díszítés a fehérbort szimbolizálja. Szó esett arról is, hogy a szervezet bora a kadarka. A Kadarka Nemzetközi Nagydíj Borversenyt a március 15-hez közel eső hétvégén tartják minden évben, majd ezt követi 1996-tól ugyancsak évente a városi borverseny, ahol kiválasztják Kiskőrös Város Borait. Szeptember első hétvégéjén a szüreti fesztivált rendezik meg, majd Márton nap környékén pedig az újbor kóstolást. Ezt követi az évzáró vacsora, vázolta a borlovagrend éves rendezvényeit az igazgató.