Őszre befejeződik a szüret a Kunsági borvidéken

Bács-Kiskunban terem a hazai szőlőmennyiség közel fele. Tavaly a Kunsági borvidéken – amely területének nagy része a vármegyében húzódik – több mint kétmillió mázsányi gyümölcsöt takarítottak be. A történelem során többnyire augusztus 20. után kezdődött a szüret, ám idén három héttel korábban kellett a gazdáknak a szüretelő kombájnokkal beállniuk az ültetvényekbe. Az éghajlatváltozás következtében kezdődött korábban a hatalmas munka, amelyet a napi 35-40 fokos forróság mellett az is nehezíti, hogy a különböző szőlőfajták érése egybecsúszott.

– A munka nagy része augusztus végérere befejeződik – nyilatkozta hírportálunknak Sinkovicz Marianna, a Tabdiban több mint három évtizede működő SK Borászat egyik tulajdonosa. A Néro, az Irsai Olivér a Bianca és a Generosa szőlőkből már készül a bor. Az első fejtésen már túl vannak a termékek. Legutóbb ilyen korai kezdés 2018-ban volt, holott a régi öregek idején Szent István-napja körül kezdődött a betakarítás. Bár a szőlő beltartalmi értéke jó, a bogyókban úgy 10-20 százalékkal kevesebb lehet a lé, azaz kevesebb bor készülhet az idén – vette át a szót Kiss Sándor, Mariann férje a cég másik tulajdonosa. – Sajnos, több száz milliméternyi csapadék hiányzik a térségbeli szőlőültetvényekről. Van olyan elképzelés, hogy csöpögtető rendszerrel juttassanak a gazdák vizet a szőlő tőkére, de akkor a szőlő elkényelmesedik és a gyökerek nem ereszkednek mélyre, hogy nedvességet keressenek. Az öntözés pedig nagyon költséges. Hogy mi a megoldás? Talán Közép-Európa két nagy folyamának vizét lehetne a régi csatorna rendszerekbe bevezetni. De ezt csak központi beruházással lehet megvalósítani – mondta Kiss Sándor.

A szüretelési sorrendben a Néró, az Irsai Olivér és a cserszegi fűszeres szedése után a Bianca következett, jelenleg pedig az Aletta és a Generosa betakarítása történik – mondta Filus János szőlőtermesztő, aki a helyi hegyközség elnöke. A felvásárlási ár 130-135 forint kilónként, amely nem túl magas,, de elmozdulás az előző évekhez képest. A kékszőlőt valamikor szeptemberben kellene szüretelni, de már a zweigelt, portugieser beérett, a kékfrankosnak,  főleg rozé bor készítés céljából hamarosan a pincében lesz a helye – fogalmazott a szakember. 

– A gyümölcs beltartalmi értéke jó, de a termés mennyiség az kérdéses, kevesebb a vártnál. A borvidéken ugyanis 300-400 milliméternyi csapadék hiányzik, ami pedig a bogyók súlyát befolyásolja. Ráadásul az elmúlt hetekben sem esett eső. A napsugárzás olyan mértékű, hogy megégtek a szőlő levelei, sok helyen a fürtökkel együtt. A hatalmas meleg miatt, délután szinte alig lehet dolgozni a kombájnokkal. A gépek nehezen bírják a hőséget, illetve a forró gyümölcsöt nem szívesen fogadják a pincészetek. Azok ugyanis csak akkor tudják feldolgozni az alapanyagot és tudnak jó minőségű bort készíteni, ha előtte lehűtötték a termést, ehhez pedig rengeteg energiára van szükség, és annak pedig tetemes a költsége. Így Kaskantyú környékén-is, akárcsak a szomszédos Kiskőrösön is, hajnalban, sőt van olyan kombájnos, aki már hajnal kettőkor áll be az ültetvényekbe, hogy a hűvösebb időben szüretelje le a szőlőt. Mivel a hazai bor és must mennyiségéből körülbelül 1 millió hektoliter exportra megy, és ez az export ár alapvetően befolyásolja a szőlő felvásárlási árát, így nem mindegy, hogy az Európai Unió három nagy szőlő-és bortermelő országa, Olaszország, Spanyolország és Franciaország mekkora termésre számít – mondta Filus János szőlész. 

Hogy mi is a helyzet az említett három országban? Úgy tűnik, hogy a spanyolok és az olaszok jó terméssel számolnak, míg a franciáknál a tőkék a szokásos mennyiséget hozzák. Azaz a magyar bor külpiaci helyzete nem lesz könnyű az idén és jövőre. 

A város környékének a szőlő ültetvényeinek a területe nagyobb, mint némelyik hazai borvidék területe. Kunföldi Pál, a kiskőrösi Kossuth Szövetkezet elnöke azt mondja, a szövetkezet úgy készül, hogy augusztus 28-ig leszüretelnek szinte mindent. Már augusztus 17-én a kékfrankos jelentős részét is beszállították a céghez a tagok. A tapasztalata szerint a Bianca és az Aletta megfelelő lédús fürtökkel fizetett. Mint fogalmazott a piac a mai napig ellentmondásos, mert a minőségi szőlőket – Generosa, cserszegi fűszeres, Zöld Veltelini – nem különböztetik meg az ár szempontjából, így vegyes fehérszőlőként kezelik. Azaz, ugyanúgy 130-135 forintot adnak a felvásárlók értük, mint a Bianca vagy az Alettáért. 

Gubán Gyula akasztói hegyközségi elnök, azt mondja, hogy ő 150 forintra várta a fehér szőlő kilóját. Sajnos 115-ről indult el, ez mára emelkedett egy kissé meg. Azt hitte, hogy mivel már az nyár elején jelezték a pincészetek a termelők felé az igényeket, emiatt egy kissé magasabbak lesznek majd az árak. A termés minősége jó, például a Bianka mustfok szintje 23 fokos, ami igen jónak mondható – mondta a hegyközségi elnök.