2024.08.21. 19:50
Hamarabb érnek a szőlőszemek
A sok éves átlaghoz képest idén Homokhátság szőlőskertjeiben legalább két héttel hamarabb értek meg a szüretre a csemege fajták fürtjei. A július végi és augusztus elejei betakarításra nemigen találunk példát.
A szőlőszemek egyre koraibb érése főként a klímaváltozás következménye. Melegebbek a nyarak, kevesebb a csapadék a térségben. Különösen a borászok számára veszélyes a hőség, a szőlő elveszti savtartalma jelentős részét, s azzal romlik a borok minősége. Homokhátságon immár komoly termesztési problémát okoz a szőlőnél is a talajok kiszáradása. Helyenként, főleg a laza homokos területeken a mélyre húzódott a talajvizet alig érik el a szőlőtőkék gyökerei. Jó minőségű csemegeszőlőt pedig már évek óta lehetetlen öntözés nélkül termeszteni. Az időjárás viszontagságaira természetesen nem egyformán reagálnak a különböző fajták. Tudták ezt a régi szőlészek, ezért is jellemezte mindig az alföldi szőlőskerteket a sokféleség. A több fajtát művelő gazdaságokban biztonságosabban lehetséges évről-évre tartani az elvárható össztermést.
Borosné Székely Sára nagykőrösi őstermelő tapasztalatai szerint az egyes fajták hozama szinte mindig másként alakul egy-egy esztendőben.
– Bor- és csemegeszőlőt termesztünk több mint fél hektáron. Az utóbbiakból zömmel a Pannónia kincsét és a Pölöskei muskotályt. Koraisága miatt a csemegékhez soroljuk az Irsai Olivért is, amely mindig szép nagy, ízletes fürtöket ad. Ezt ígérte idén is, ám a szemek édesedésekor olyan darázs áradat jött rá, hogy a teljes termés értéktelenné vált. Pálinkának szüreteltük. A pölöskei idén is bőséggel és jó minőségben adja fürtjeit, a legjobb piacos fajtánk. Bőséges a Pannónia kincse hozama is, de ahhoz a kútvíznek is köze van. Jó minőségű csemegeszőlőt nem tudnánk öntözés nélkül termeszteni – sorolta a szőlész.
A nyár szárazsága, forrósága hasznot is jelent a növényvédelem szempontjából. A gombás betegségek visszaszorultak, kevesebb lomb- és fürtvédelemre volt szükség. Ellenben a tápanyag utánpótlást fokozni kellett. Borosné Székely Sára azt mondja, náluk főleg a magnéziumból kellett pótolni sokat. Az öntözés során a szőlő főleg talaj felső rétegéből kapja a nedvességet, ezért kevesebb tápsókhoz jut a növény.
– Termesztünk továbbá vörös- és fehér bornak való szőlőt mindegyikből többfélét. A változatosságnak köszönhető, hogy a száraz, meleg, vagy éppen csapadékosabb időjárás általában és összességében nem okoz akkora kárt, mint esetleg egy-két fajta esetében előfordulhat. A Zweigelt a Rizlingszilváni, a Jubileum, a Kékfrankos nagyjából a sok éves átlag szerint ígér.
A fő kérdés most az, hogy a homoki borszőlő felvásárlási ára miként alakul idén. Az eddigi üzletkötések szerint 200 forint körül kilónként. De ez csak névleges érték, szőlőből túltermelés van nálunk és Európában. Ezért a kistermesztők közül sokan a saját kezükbe vették a termés feldolgozását.
– Ahogy a pénzünkből futotta, részletekben mi is létrehoztuk a borászati kapacitást, így mellőzhetjük a jellemzően mindig nyomott felvásárlási árakkal működő terménypiacot. Jelentős segítséget adott számunkra az állami rendelkezés, amely szerint, meghatározott feltételek mellett értékesíthetjük borainkat – mutatta be a családi gazdaságukat Borosné Székely Sára.