Ponthatárok

Helyenként igen brutális ponthatárokat húztak meg az egyetemek az idei felvételi eljárásban, mind az alapszakokon, mind a mesterképzéseken. 

Vannak olyan intézmények és szakok, ahová hagyományosan csak magas pontszámmal lehet bejutni, de még ezek között is volt, ahol eszelős, jó 20 százalékos emelés történt a pontokban. Így aki az előző évi pontszámokból azt a következtetést vonta le, hogy elég sok pontja van a kényelmes bejutáshoz, méltán bizakodhatott abban, hogy megkezdheti, vagy mesterképzés esetén folytathatja tanulmányait szeptemberben. De nagyon sokan hoppon maradtak az egyes szakokon történt észbontó emelés hatására. Így járt egy ismerősöm is, aki sikeres felvételi beszélgetésen volt túl, jócskán meghaladta az összpontszáma a tavalyi belépő szintet, ezért - azt is figyelembe véve, hogy szinte minden évben emelkednek a ponthatárok - nem csak abban reménykedett, hogy bejut, hanem abban is, hogy nem az önköltségesek között kezdheti meg tanulmányait. Az élet és a szakterület azonban másként gondolta, és azt mondta: fogd meg a söröm. Ugyanis egyrészt a túljelentkezés felcsapta a pontokat, másrészt a szaktárca már a felvételik után jócskán megnyirbálta a helyek számát, így tényleg extrém magas pontokkal lehetett csak bejutni. Ennek mi lett az eredménye? Az, hogy nagyon sok elhivatott, felkészült és tenni akaró reménybeli szakember találta ott magát, ahol a part szakad, és még ma is kóvályog a feje az arculcsapás döbbenetétől. Olyan magas lett egyes helyeken a ponthatár, hogy egy ismerősöm azt mondta, hogy ha jövőre szeretne felvételt nyerni tanulmányait folytatandó, vagy szerez még két felsőfokú nyelvvizsgát egy év alatt, vagy levágja a lábát a plusz pontokért. És sajnos utóbbi tűnik könnyebb, reálisabb megoldásnak. És hogy mi a tanulság? Egyrészt az, hogy talán az irányítás is lehetne transzparensebb, azzal, hogy nem az utolsó utáni pillanatban hozza meg a számos sorsot befolyásoló döntését. A másik, hogy nem elég a jó teljesítmény, hanem mindig a legrosszabbra készülve csakis a kiválóra kell hajtani. Vagyis szellemi hörcsögként kell gyűjteni a plusz pontokat, ha az ember értelmiségi területen szeretné képezni magát.