Bali után szabadon

Jó lenne többször nevetni, vidámnak lenni! Erre gondoltam a napokban. Egy Baliról származó észrevétel szerint, mi, nyugatiak ott hibázunk, hogy a napi elfoglaltságot, akár a munkát, keményen, komolyan összpontosítva képzeljük el, míg ők figyelnek az egyensúlyra, a saját és a környezetük érdekében. Sokat ünnepelnek, vigadnak, pedig nincs vaskos bankszámlájuk, de van sok gyerekük, akiket ugyancsak kiegyensúlyozottságra nevelnek. Valamit változtatnunk kellene nekünk is, ha csak annyit, hogy ma többet mosolygunk, esetleg az idegenre is, épp a sorban ön előtt áll, talán elindulhat valami. Ma reggel repesett a szívem, hiszen, a Nagy-Pandúr szigeten reggel korán rámosolyogtam, mi több, köszöntem a szemből érkező futónak, és képzeljék, ő is mosolygott.